Szemétháború dúl Keszegen

A Nógrád megyei Keszeg az ötödik település, ahol népszavazást tartanak egy helyet kereső szeméttelep befogadásáról. A vasárnapi voksolás előtt nagyon feszült a hangulat a faluban. Régi ellenségek között felerősödött az indulat, és családtagok vesztek össze azon, hogy befogadják-e 300 000 ember szemetét évi 40 millió forintért.

Tiltakozó plakátok a buszmegállóban

A kampány október eleje óta tartja izgalomban Keszeget. Csütörtökön is minden kertkapuba fénymásolt lapokat szorítottak. A hetek óta tartó szórólapozás mellett plakátokkal van tele a falu, és három falugyűlést is tartottak már. "Ha az ellenzők normális érvekkel hozakodnának elő, nem lenne semmi probléma. Nem muszáj ezt felépíteni, ezért is lesz népszavazás. De naponta tömik az emberek postaládáit hatásvadász, lejárató szórólapokkal, és ez viszályt és háborúskodást hozott" - mondta Petrik Sándorné polgármester, akit Keszegen mindenki Magdinak nevez. Szerinte ha az ellenkampányban nem személyeskednének, akkor kialakulhatott volna egy normális vita. A szórólapok valóban indulatosan fogalmaznak, az egyiken például ez olvasható: "A vasárnapi népszavazás az utolsó esélyünk, hogy (...) örökre elkergessük az értelmetlen beruházás pártolóit!" A vádaskodás olyan szintre jutott, hogy a polgármester névtelen, kézzel írott fenyegető leveleket kapott. "Pedig itt eddig békében, összefogásban éltünk" - tette hozzá szomorúan.

Az egyik szórólapozó szervezet, a Mentsük Meg Keszeget! Baráti Kör vezetője, Varga Zoltán viszont úgy érzi, hogy őket rágalmazzák. "Valaki a képviselő-testületből azt mondta, hogy éjjel visszük ki a szórólapokat, és éjszaka csak azok járkálnak, akik lopni indulnak. Azért este visszük, mert nappal dolgozunk."

A kampány október elején egy falugyűléssel kezdődött. Ekkor a képviselő-testület és a polgármester elmondták, milyen beruházás készül. "Elmondták, hogy mit akarnak, de lezárták a falut. Három rendőrautó is kijött, és nem engedtek be senki idegent, azt mondták, zárt ülés lesz. Még a rétsági rendőrkapitány is itt volt. A Magyar Nemzet újságíróját meg a környezetvédőket sem engedték be. Az újságírót már a falu határában igazoltatták" - mesélte egy férfi, aki az ellenzők közé tartozik. Az ő földje egészen közel van a kijelölt tárolóhoz, ami a falu északi felén lévő dombon épülne, egy akácos helyén.

"Ott csak a pozitív dolgokat emelték ki. Hogy mennyi pénz lesz, és ha nem itt épül, akkor kapva-kap az alkalmon majd egy másik település" - mondta Varga a gyűlésről. A polgármester szerint azonban minden információt elmondtak, szakemberek válaszoltak a kérdésekre. Sőt, egy buszt is indítottak Gyálra, amivel bárki ingyen elmehetett megnézni az ottani, szintén ASA által üzemeltetett hasonló technológiájú telepet. A polgármester szerint az ellenzők nem is akarnak komolyan érvelni, amit az is bizonyít, hogy alig néhány ember vett részt a kiránduláson.

"Mi megnéztük, igaz, csak öten voltunk, mert pénteken szóltak, hogy szombaton megy a busz, ennyi idő alatt nem lehet felkészülni az utazásra. Ráadásul azon a szombaton temetés is volt a faluban. Kulturált volt az a telep, rendben tartották, de akkora szeméthegy volt ott, mint a templom tornya" - mondta Varga az utazásról.

Az ellenzéki kocsma bejárata

Vargáék két héttel később ellengyűlést tartottak, ahová meghívták a falu vezetését és ellenző szakértőket is. Köztük volt a Másik Oldal - Ökoszociális Mozgalom vezetője, Gyenge Zsolt is. A mozgalom már Kosdon és Kartalon is sikerrel győzte meg az embereket, hogy nemmel szavazzanak. "Ez az építkezés csak az ASA érdeke. Sokkal olcsóbb és környezetbarátabb megoldás lenne, ha a meglévő nógrádmarcali vagy csömöri lerakót bővítenék. Erre is biztosan adna pénzt az EU" - mondta Gyenge az [origo]-nak. Ezt a tervet a polgármester is ismeri, és hajlandó lenne ezt is támogatni, ha tényleg át lehetne tenni az EU-pénzt. Ennek azonban még senki sem járt utána Brüsszelben, és a hivatalosan még nem vizsgálták.

Az ellengyűlésen felszólalt több környékbeli polgármester is, akik nagyon ellenzik a telepet, és megígérték, ha őket megkeresik, azonnal nemet mondanak. "A szomszéd falvakban megfojtanának minket egy kanál vízben, ha megszavaznánk. Még útblokádot is ígértek" - mondta egy keszegi.

A szomszédos Alsópetényben, a telepnek kijelölt domb túlsó oldalán az emberek többsége utálkozva figyeli, hogy a keszegiek helyettük is döntenének. "Mi itt a turizmusból, a természetből akarunk élni. Most épül egy halastó, egyre többen vesznek nyaralót is. Aláírást is gyűjtöttek itt a faluban a telep ellen, és nagyon sokan aláírták" - mesélték az alsópetényi kocsmában.

Az ellengyűlésen Vargáék az ökoszociális mozgalommal együtt szintén aláírásgyűjtésbe kezdtek. Ebben azt követelték, hogy a képviselő-testület álljon el a tervtől, és fújják le a népszavazást. Az ívet 381-en írták alá. Az 565 keszegi választópolgárnak több mint a fele.

A testület nyilvános ülésen vitatta meg a szavazás lefújását. Titkos szavazáson az eredmény 4-4 lett. A szavazást megtartják. Az aláírásgyűjtők felháborodtak ezen a döntésen. Az ellenzéki kocsma ajtaján nagy sárga papíron azóta ez áll: "381 : 4 Itt nem lesz szeméttelep!"

A polgármester szerint az aláírásgyűjtés csak feszültséget szült, de ha az alacsony részvétel miatt érvénytelen lesz a szavazás, akkor érdemes lesz elővenni az íveket. "A képviselő-testület szerintem akkor figyelembe tudja venni, hogy hány ellenző írta alá" - utalt arra, hogy ha a falusiak nem döntenek, akkor a testület sem valószínű, hogy a beruházás mellé áll.