A többség a szelektív hulladékgyűjtés mellett

Magyarországon elméletben sokkal inkább elterjedt a szelektív hulladékgyűjtés, mint a valóságban - derül ki a Magyar Hírlap megbízásából készített Medián-felmérésből. A tényleges aránynál ugyanis sokkal többen tudják úgy, hogy lakóhelyükön működik már a szelektív hulladékgyűjtés. A megkérdezettek 44 százaléka biztos benne, hogy ha lenne rá lehetőség, részt venne a szelektív gyűjtésben.

A lakosság túlnyomó többsége hallotta már a szelektív hulladékgyűjtés kifejezést, és 80 százaléka meg is tudta a fogalmazni, hogy ez mit jelent. Ugyanakkor az emberek 27 százaléka mondta azt, hogy a lakóhelyén már működik a szelektív hulladékgyűjtés, holott a valóságban ennél lényegesen kevesebben, legfeljebb a lakosság néhány százaléka él ilyen településen.

A megkérdezettek 44 százaléka biztos benne, további 40 százaléka pedig valószínűnek tartja, hogy ha a lakóhelyén meg lenne szervezve, részt venne a szelektív hulladékgyűjtésben. Erre sokakat azzal lehetne leginkább rávenni, ha így csökkennének a szemétdíjak, a leghatékonyabb ösztönzőnek azonban a lakáshoz közeli lerakóhelyek tűnnek.

Kevés papírt hasznosítanak újra

A lakossági papírgyűjtés akadozva működik, emiatt Magyarországon csak a papírhulladék felét (320 ezer tonnát) hasznosítják újra. Ha megvalósulna a szelektív gyűjtés, a papír felét külföldre kellene szállítani újrahasznosításra, ugyanis a hazai papírgyárak már a jelenlegi mennyiséget sem képesek feldolgozni.