Gresham-ügyben az MSZP is elfogadta Polt válaszát

Hosszú idő után először fogadta el a parlament a legfőbb ügyész egy interpellációra adott válaszát. Polt Pétert Répássy Róbert fideszes képviselő kérdezte a miniszterelnököt érintő Gresham-ügyben folytatott nyomozás lezárásának okairól. A legfőbb ügyész válaszát nagy többséggel fogadta el a parlament, a szocialisták is igennel szavaztak. Az SZDSZ-frakciónak ugyanakkor egyik tagja sem nyomott gombot.

Répássy Róbert fideszes képviselő a parlament hétfői ülésén interpellációt intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez. Az ellenzéki politikus az úgynevezett Gresham-ügyről kérdezte a legfőbb ügyészt. Ebben az ügyben 2001 decemberében indult nyomozás befolyással való üzérkedés miatt, miután nyilvánosságra került, hogy Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölt volt cége az V. kerületi képviselő-testületnél lobbizott a Gresham-palota beruházását végző cég érdekében. A nyomozást végül 2002 májusában - az országgyűlési választások után - az ügyészség lezárta. A megszüntetés elleni panaszokat elutasították, mondván, hogy nem találtak bűncselekményre utaló jelet.

Répássy most azt kérdezte Polttól, hogy az ügyészség miként állapította meg azt, hogy Medgyessy cége valóban szakértői munkát végzett befolyással való üzérkedés helyett. A képviselő feltette azt a kérdést is, hogy az ügyészség akkor is megszüntette volna-e a nyomozást, ha nem a miniszterelnök ügyéről lett volna szó.

A legfőbb ügyész válaszában elmondta, hogy az eljárás során kihallgatták a kerületi képviselő-testület tagjait, és a vallomásokból az derült ki, hogy voltak megbeszélések a kormányfő cégével, amelyek azonban nyomásgyakorlás helyett a beruházással kapcsolatos információkra irányultak. Polt Péter hozzátette: az ügyészség mindig a tényeket értékeli, tekintet nélkül a feljelentő vagy feljelentett személyére.

Polt válasza után Répássy közölte, bár sokan vélik úgy, hogy erkölcsileg aggályos ügyről van szó, a legfőbb ügyész által elmondottakat szakmainak tartja. A képviselő elmondta, személy szerint el is fogadná a választ, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy kiderüljön, a kormánypárti képviselők miként szavaznak egy olyan legfőbb ügyészhez intézett interpelláció ügyében, amely a miniszterelnökkel kapcsolatos ügyre vonatkozik. (Ha valamely képviselő nem fogadja el az interpellációjára adott választ, akkor az Országgyűlés egésze szavaz. Ha a képviselők többsége nemet mond, akkor az alkotmányügyi bizottság elé kerül az interpelláció.)

Az Országgyűlés végül nagy többséggel 310 igen, 3 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta Polt Péter válaszát. A szocialista képviselők is igennel szavaztak. Az SZDSZ-frakció ugyan jelen volt az ülésteremben, de a kisebbik kormánypárt képviselői nem szavaztak. A nem gombot három fideszes képviselő nyomta meg: Martonosi György, Nógrádi Zoltán és Rákos Tibor. A két képviselő, aki tartózkodott a szavazásnál, az MSZP-frakcióhoz tartozik: Czinege Imre és Szanyi Tibor.

A szavazás jelentősége abban áll, hogy a kormánypárti képviselők ebben a ciklusban eddig minden alkalommal leszavazták a legfőbb ügyész válaszait. Poltot a kormánypárti képviselők elsősorban az előző kormányhoz kötődő és időközben megszüntetett büntetőeljárások kapcsán interpellálták, és minden alkalommal leszavazták az ezekre adott válaszokat. A kormánypártok részéről többször kinyilvánították azt is, hogy az előző kormány idején kinevezett Poltot a jobboldal irányában elkötelezett személynek tartják.

Répássy Róbert a szavazás után újságíróknak azt mondta, "kilóg a lóláb", szerinte ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a szocialisták szelektálnak a büntetőügyek között. Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő, aki maga is több alkalommal interpellálta már Poltot, az [origo]-nak elmondta: nem tud arról, hogy az SZDSZ-frakció eleve elhatározta volna, hogy nem szavaz Polt válaszáról. Hozzátette: személy szerint ő azért nem szavazott, mert Répássy interpellációját álságos és komolytalan próbálkozásnak tartja, amelynek a figyelem elterelése volt a célja.