Milliárdokért védené a kormány az adatait

A Fidesz szerint kormányzati adatvédelmi központot akar létrehozni az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) 5,2 milliárd forintból. Rogán Antal és Demeter Ervin fideszes képviselők szerint az IHM terve hasonlít egy korábbi kormányzati elképzeléshez, melynek célja a Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ létrehozása lett volna. A központ feladata az lenne, hogy váratlan katasztrófák, vagy informatikai meghibásodások esetén megóvja a kormányzati szervek adatait. A fideszes képviselők szerint a terv adatvédelmi aggályokat vet fel. Az IHM szerint az adatvagyon megóvásáról még az Orbán-kormány döntött.

Kormányzati adatvédelmi központot akar létrehozni az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) - állítja Demeter Ervin és Rogán Antal. A fideszes képviselők szerint erre utal, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága Kovács Kálmán informatikai miniszter kézjegyével ellátott beadványt kapott az IHM-től, amelyben a tárca azt kéri, hogy egy 5,2 milliárd forintos projektben adjon mentességet a parlament a közbeszerzés alól.

Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági bizottság tagja szerint a tervezett projekt egy adatmásolási programot és az elektronikus aláírás bevezetéséhez szükséges informatikai beruházásokat jelent. Ennél több konkrétumot azonban nem árulhatott el a kérdéses beadványról, ugyanis azt az IHM titkosította.

A fideszes képviselő kijelentette: a bizottság következő ülésén kezdeményezni fogja a titkosítás feloldását, amennyiben pedig ez nem történik meg, akkor az adatvédelmi biztoshoz fordul. Demeter úgy vélte, hogy a beadványnak sem nemzetbiztonsági, sem honvédelmi vonatkozása nincs, tehát nem a nemzetbiztonsági, hanem az informatikai bizottságnak kellene tárgyalni azt. Demeter a titkosításra hivatkozva azt nem ismertette, mi indokolta, hogy a beadvány a nemzetbiztonsági bizottság elé kerüljön.

Rogán Antal, a parlament informatikai bizottságának fideszes elnöke szerint a beadvány kísértetiesen hasonlít a Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ tervére, mind költségvetésében, mind céljában. A Magyar Narancs április 10-i cikke szerint az In-Forrás - a Miniszterelnöki Hivatal és a parlament költségvetési bizottságának egyes vezetőivel történt szóbeli egyeztetés után - a Kopint-Datorg Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ létrehozására készült 6 milliárd forintból. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára akkor tagadta, hogy a kormány egy ilyen intézményt akarna létrehozni.

A lap szerint az elképzelés lényege egy olyan egységes kormányzati adatvédelmi rendszer létrehozása volt, amely egy váratlan katasztrófa vagy informatikai probléma esetén is megóvja a kormányzati szervek és a költségvetési intézmények adatait. Rogán szerint most ennek a projektnek a felelevenítéséről van szó.

Rogán úgy vélte, hogy az elképzelés ellentétes az adatvédelmi törvénnyel, mert a személyes adatok biztonságát veszélyezteti, ha minden információ megtalálható egy rendszerben, egy helyen. Igaz, azt nem lehet tudni, hogy létrehozása esetén a Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ pontosan milyen adatokat kezelne. Rogán ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az adatvédelmi ombudsman már az Adó- és Pénzügy Ellenőrzési Hivatal adatmentési akcióját is kifogásolta.

IHM: az Orbán-kormány döntött

"Az IHM a közbeszerzési eljárástól a jogszabályban meghatározott, a titokvédelemhez szükséges mértékig történő eltérésének engedélyezését kérte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságától" - áll a tárca közleményében.

"A 2001. szeptember 11-i események rávilágítottak a biztonsági kérdések fontosságára. Az információ-technológiára támaszkodó, ezzel egyre hatékonyabb, de ugyanakkor sérülékenyebb közigazgatási, társadalmi folyamatoknál gondoskodni kell az adatvagyon megóvásáról" - indokolta az IHM az adatvagyonvédelmi központ szükségességét. A tárca közleménye szerint a kormány már 2001-ben döntött ezügyben, ám további lépések a megvalósítás érdekében nem történtek. "Az IHM a Magyar Információs Társadalom Stratégia keretében megtervezte a feladat szakmailag megalapozott végrehajtását, és elkezdte annak megvalósítását. A feladat a hatályos törvényi előírások miatt államtitkot képez" - közölte a sajtófőnök.

A közlemény szerint 2001-ben felmérték a stratégiai szervezetek informatikai fenyegetettségét, és komoly veszélyhelyzetre derült fény, ezért az anyagot titkosították. A tárca a kormányváltást követően megtervezte az eTár programot, amely gondoskodik a kulcsfontosságú szervezetek adatvagyonának megóvásáról. Emellett megteremtik az elektronikus aláírás közigazgatási alkalmazásainak biztonságához, az adatmentések összevonhatatlanságához elengedhetetlen a nemzeti gyökértanúsító (kulcs) rendszert és az adatmentések integritását biztosító rendszert.

"A fenti szolgáltatások a hatályos kormányrendelet értelmében a kijelölt óvóhelyi védettségű kormányzati központban kerül kialakításra. A kialakítandó rendszerekhez kapcsolódik a minősített időszakban üzemelő vészüzemi funkciók kialakítása. A kijelölt kormányzati objektumra, az abban elhelyezkedő, a nemzetbiztonsághoz közvetlen kapcsolódó rendszerekre vonatkozó valamennyi adat jogszabályban előírt módon szigorúan titkos" - áll a közleményben.