Megszavazták a BKV-díjemelést

Januártól 140 forint lesz egy BKV-jegy, 5200 forint a dolgozói és 1850 forint a tanulói bérlet ára, a fővárosi közgyűlés az MSZP-SZDSZ- képviselők szavazataival csütörtökön elfogadta a BKV-tarifák januári 13, valamint a júliusi további 5 százalékos emelési javaslatát.

A másfél órás vita után elfogadott döntés szerint júliustól a jegyek további 5 forinttal, a bérletek pedig 200-200 forinttal drágulnak. Mindhárom ellenzéki frakció egyöntetűen nemmel voksolt a tarifaemelésekre. A benyújtott három alternatíva közül a most elfogadott volt a legalacsonyabb mértékű, a legmagasabb emelés 25 százalék lett volna. A vitában ütközött Atkári János (SZDSZ) és Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettesek álláspontja, illetve mindkettőjükkel ellentétes véleményt fogalmaztak meg az ellenzéki képviselők.

Atkári János pénzügyi főpolgármester-helyettes mint az egyik előterjesztő, azt hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb összegű emelés esetén a következő években drasztikus emelés szükséges. Szerinte a BKV pénzügyi egyensúlyának megteremtéséhez indokolt lenne a nagyobb mértékű drágítás. Közölte, hogy a pénzügyminiszter a nap során két levélben, az egyikben részben kézzel írt módosítással, jelezte, hogy az inflációs célokkal összhangban, az összességében 18 százalékos tarifaemelést támogatják.

Vajda Pál városüzemeltetési főpolgármester-helyettes közlekedésszakmai szempontra hivatkozva elutasította a magasabb mértékű emelést. Mint mondta, ezzel a bevételek nem növekednének arányosan, csak csökkenne az utasok száma és több lenne a saját autóval közlekedő ember. Gondként említette, hogy a főváros évek óta egyre kisebb működési támogatást ad a BKV-nak, s egy modellszámítás szerint jövőre teljesen megszüntetné ezt a segítséget.

A főpolgármester-helyettes utalva arra, hogy Budapesten 1990 óta 22-szeresére nőttek a BKV-tarifák, megjegyezte, hogy nálunk a lakosság jövedelméhez viszonyítva többet kell fizetni a jegyekért, mint például Bécsben, Prágában vagy Amszterdamban.

Az ellenzékiek főként a városvezetést hibáztatták a BKV gondjaiért. Kezdeményezték, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű embereket, a közműdíj-kompenzációhoz hasonlóan, részesítsék önkormányzati támogatásban. Ezt azonban a koalíció leszavazta.

Bőhm András SZDSZ-frakcióvezető Vajda Pált bírálva rámutatott, ha a közgyűlés csütörtökön tárgyalta volna a jövő évi költségvetési koncepciót, abból kiderült volna, hogy az önkormányzat a jelenlegi pénzügyi helyzetében nem képes több támogatást adni a cégnek.

Zsinka László MIÉP-frakcióvezető ezzel összefüggésben elmarasztalta a fideszeseket, amiért azok az MSZP-vel együtt szavazva levetették a költségvetési koncepciót. Szerinte a tervezet tárgyalása közben egyértelműen kiderült volna az anyag elfogadhatatlansága, s ezért leszavazták volna azt.

Gy. Németh Erzsébet MSZP-frakcióvezető visszautasítva a Vajda Pált ért bírálatot, elmondta, hogy a jövő évi költségvetési törvény parlamenti végszavazásáig még mindent elkövetnek azért, hogy módosításokkal több pénzt érjenek el a főváros számára.

Kupper András Fidesz-MKDSZ-frakcióvezető nehezményezte, hogy a városvezetés a negatív költségvetési hatásokat a lakosságra hárítja át. Mint mondta, ehelyett a lakosság gondjaira érzékeny szemléletet kellene kialakítani, amihez gazdaságpolitikai stratégiai gondolkodásra lenne szükség.

Wintermantel Zsolt (Fidesz) hiányolta, hogy Demszky Gábor mint a város főpolgármestere, az ilyen fontos ügyekben, mint a BKV gondjai és az ezzel összefüggő problémák, soha nem nyilvánít véleményt. Hock Zoltán (MDF) úgy vélte, hogy a város vezetői a fiskális jellegű problémamegközelítésükkel, az ebből eredő drasztikus áremelésekkel, lakhatatlanná teszik Budapestet.