Elhalasztották a szavazást az EP-választási törvényről

Az előzetes tervekkel ellentétben mégsem szavaz hétfőn a parlament az európai parlamenti választásokról szóló törvényjavaslatról, mivel az előterjesztéshez három bizottsági módosító indítvány érkezett. A törvényjavaslatról a múlt héten jött létre a négypárti konszenzus.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén az MSZP-s, a fideszes és az MDF-es képviselők is támogatták azt a három bizottsági módosító javaslatot, amelyek pontosítják az előterjesztés szövegét. Az SZDSZ nemmel szavazott a javaslatokra.

A parlament az eredeti tervek szerint hétfőn szavazott volna az EP-választásokról szóló törvényről, ha ahhoz senki nem nyújtott volna be módosító indítványt. Amennyiben sikerül a házszabálytól való eltéréshez szükséges négyötödös többséget elérni, az Országgyűlés a jövő héten dönthet a törvényjavaslatról.

A múlt héten elhárult az akadály az Európai Parlament tagjainak megválasztását szabályozó, kétharmados támogatottságot igénylő javaslat megszavazásának útjából, miután asikerült konszenzusra jutnia a parlamenti frakcióknak. Az SZDSZ ugyanakkor közölte: nem tartja jónak a javaslatot, bár ígéretet tett a párt arra, hogy a hétfői zárószavazáson az igen gombot nyomják meg.

A parlamentnek újra kell tárgyalnia az EP-választásról, mert Mádl Ferenc köztársasági elnök - a belügyminiszter kérésére - megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az a törvényt, amelyet november elején fogadtak el a képviselők. A törvényhozásban akkor ugyanis a normaszöveg minősített többséget igénylő, lényegi részei - az ellenzékiek elutasítása miatt - nem kapták meg a szükséges támogatást, csak a feles részek.

Az SZDSZ szerint a négypárti egyezség továbbra is "bújtatott módon" a pártdelegáltak közpénzen való külföldre utaztatását szolgálja. A legnagyobb konfliktus ugyanis a külképviseleteken való szavazás módjáról folyt. Az ellenzék nem támogatta azt az elképzelést, hogy elektronikus úton lehessen szavazni a külképviseleteken. A kormánypártok végül elfogadták a Fidesz indítványát, és azt javasolták, hogy minden külképviseletre küldjenek szavazatszámláló bizottságot. Azt azonban a legnagyobb ellenzéki párt nem fogadta el, hogy állami pénzen csak az Országos Választási Bizottság által javasolt személyek utazzanak a külképviseletekre szavazatszámláló bizottsági tagoknak, pártdelegáltak viszont nem.

Az egyeztetésen Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: egyetlenegy parlamenti párt sem fogja támogatni, hogy az általa delegált tagok közpénzen utazzanak a külképviseletekre. "Abban is megállapodásra jutottunk, hogy azokat a jogi garanciákat, amelyeket Magyarországon valamennyi szavazókörben biztosítunk, a külképviseleteken is biztosítani kell" - tette hozzá.

Ha a törvényt el is fogadják a jövő héten, továbbra is hátra van az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény megalkotása. Ezt a két területet eredetileg egy törvényben kívánták rendezni, de a nagy vita miatt végül kettébontották a területet.