Az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjai már régóta kifogásolják, hogy rendezetlen a szervezet státusa. Mivel a választási eljárásról szóló törvény módosítása amúgy is napirenden van, az OVB többször is tett javaslatot a módosításra. A nagyobb nyomaték kedvéért azonban a legutóbbi ülésen jegyzőkönyvben is rögzítették elképzeléseiket. E szerint saját apparátust, székházat, önálló költségvetést, az országgyűlési képviselőkéhez viszonyított fizetést és mentelmi jogot akarnak maguknak az OVB-sek.
Maczonkai Mihály, az OVB egyik tagja az [origo]-nak azzal indokolta javaslataikat, hogy míg az OVB ugyanolyan fügetlen intézmény, mint például az Ombudsmani Hivatal vagy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), mégis nagyban függ a Belügyminisztériumtól (BM). Jelenleg ugyanis a BM állapítja meg az OVB-tagok fizetését, és a BM felügyelete alatt álló Országos Választási Iroda apparátusa szolgálja ki az OVB-t is.
"Ebben a ciklusban ugrásszerűen megnőtt az ügyek mennyisége. Míg 1998-ban egy év alatt 74 határozatot és 13 állásfoglalást hozott az akkori OVB, 2002-ben 310 határozat és 25 állásfoglalás született" - közölte Maczonkai, hozzátéve, hogy a 2004-es európai parlamenti választás is további jelentős munkát ad várhatóan a testületnek, ami "folyamatosan leterhelést eredményez". Ráadásul ebben a ciklusban a népszavazási kezdeményezések száma is megnőtt.
A növekvő ügyszám miatt látja szükségét az OVB a saját - Maczonkai szerint kis létszámú - apparátusnak, amely az előkészítésben, például a beérkezett irományok fénymásolásában, segédkezne terveik szerint.
A testület azt is szeretné elérni, hogy a fizetésük törvényben rögzített legyen. Javaslatuk szerint a képviselői fizetéshez kellene viszonyítani, de az OVB nem javasol százalékot, ezt a törvényhozókra bízza. "Jelenleg a Belügyminisztérium dönt a fizetésünkről, pedig elvileg függetlenek vagyunk a BM-től. Az ombudsmanok fizetését is a képviselőkéhez mérik" - érvelt Maczonkai az [origo]-nak. Hozzátette: az OVB-tagokhoz hasonlóan a helyi választási bizotttság tagjainak és a pártdelegáltaknak a fizetését is egy törvényben kellene rendezni.
Az OVB ugyanis azt is diszkriminatívnak tartja, hogy jelenleg a pártok által az OVB-be delegált tagok nem kapnak tiszteletdíjat. "Pedig ők ugyanazt a munkát végzik, és megválasztásukat követően már ők is függetlenek a pártoktól" - közölte Maczonkai Mihály.
A javaslatok között a legszokatlanabb kétségkívül a mentelmi jog kérése, mivel ezzel jelenleg csak az országgyűlési képviselők rendelkeznek. Maczonkai ezt azzal indokolta, hogy az OVB működését most meg lehet azzal bénítani, ha például egyszerre valamennyi tagját előzetes letartóztatásba helyezné a rendőrség. Az [origo] kérdésére, miszerint van-e ennek reális veszélye, Maczonkai azt mondta: "eddig semmilyen attrocitás nem ért minket, de ez elvi kérdés".
Ficzere Lajos, az OVB elnöke ehhez hozzátette: a mentelmi jogra azért is szükségük van, mert az a képviselőjelölteket is megilleti. "Választások idején - mivel nincs működő országgyűlés - az OVB dönt a képviselőjelöltek mentelmi jogának felfüggesztéséről, úgy, hogy mi közben ezzel a joggal nem rendelkezünk" - érvelt az [origo]-nak az elnök. Hozzátette: a képviselőkéhez hasonló jogok mellett azt is javasolták, hogy az OVB tagjainak is legyen vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége.
Maczonkai szerint az OVB státusának rendezésére többféle megoldás is lehetne, hiszen az európai országok is eltérően rendezik ezt a kérdést. Példaként említette, hogy Lengyelországban egy olyan független apparátus működik, amely választási bíróságként is eljár, és a kormányfő a tagok javaslatára határozza meg a fizetésüket. Oroszországban pedig nemcsak választási bíróságként járhat el az orosz központi választási bizottság, de a választások szervezését is ez a testület végzi. Magyarországon a BM gondoskodik az előkészítésről, például a szavazócédulák kinyomtatásáról.