Mádl nem írja alá a PSZÁF-törvényt

A köztársasági elnök - a Népszabadság és a Magyar Nemzet egybehangzó információja szerint - minden valószínűség szerint nem írja alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF)kapcsolatos törvénymódosítást. Hétfőn Mádl Ferenc előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól. E törvény hatálybalépésével megszűnne a kormány által sokat támadott PSZÁF-elnök, Szász Károly megbízatása.

A Magyar Nemzet és a Népszabadság szombati számában egyaránt azt közölte, hogy a köztársasági elnök valószínűleg előzetes normakontrollt kér a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) átalakítását magában foglaló jogszabályról. Az elnöki hivatal sajtófőnöke az MTI megkeresésére vasárnap azt közölte, hogy Mádl Ferenc hétfőn dönt a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvény ügyében. "A köztársasági elnök még gondolkozik azon, hogy milyen döntést hoz hétfőn" - mondta el Schillinger Erzsébet. Hozzátette: Mádl Ferenc hétfőn jelenti be, miként határozott a jogszabállyal kapcsolatban.

A "lex Szász" néven ismertté vált, a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt hétfő késő este fogadta el 192 szavazattal, négy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett az országgyűlés. Az ellenzék nem szavazott, sőt a voksolás után tiltakozásképpen kivonult a parlamenti ülésteremből. A Fidesz és az MDF szerint ugyanis a törvénymódosítás egyetlen célja a PSZÁF jelenlegi elnökének, a Pannonplast-ügyet, s ezzel a K&H Equities-botrányt feltáró Szász Károlynak az eltávolítása a felügyelet éléről, ezért a nagyobbik ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.

A kormány azt követően jelentette be törvénymódosítási javaslatát, hogy az október 29-i kormányülésen elutasította a PSZÁF 2002-es évéről szóló beszámolóját. Mindezt a kötelező gondosság elmulasztásával, az együttműködési készség hiányával és gazdálkodási hiányosságokkal indokolta. A kormány és a kormánypártok elsősorban a júniusban kirobbant K&H-botrány miatt tartják felelősnek Szász Károlyt, a PSZÁF vezetőjét. A bankfelügyelet szerintük azért nem látta el megfelelően a feladatát, mert nem akadályozta meg a visszaéléseket.

A parlament által hétfőn elfogadott tervezet keretében újraszabályozzák a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működését. Az egyszemélyi vezetés helyett egy szakmai testület, a Felügyeleti Tanács irányítja majd a bankfelügyeletet, amelynek elnökét - a miniszterelnök javaslatára - az Országgyűlés választja. A Felügyeleti Tanács legfeljebb öttagú lehet, a tagokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Emellett létrehoznak egy főigazgatói posztot, amelyet pályázat útján töltenek be. A PSZÁF-törvény szerint az új hivatal főigazgatója negyedévente köteles beszámolni a pénzügyminiszternek. Évente a pénzügyminiszteren keresztül számol be a hivatal az Országgyűlésnek. A hivatal élén álló főigazgatót és két helyettesét a miniszterelnök nevezi ki vagy menti fel. Kinevezésük továbbra is hat évre szól. A főigazgató tanácskozási joggal vesz részt a Felügyeleti Tanács ülésein.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásakor arról is döntött: felkérik a köztársasági elnököt, hogy sürgősséggel kerüljön sor a törvény kihirdetésére. Eszerint Mádl Ferencnek öt nap áll a rendelkezésére hogy aláírja a törvényt. Mivel a PSZÁF-törvény módosítását hétfőn fogadta el a parlament, a határidő hétfőn jár le.