Tízből nyolc lakás felújításra szorul

Az ország lakásállományának több mint 80 százaléka javításra szorul. A lakások 80-90 százalékának hőteljesítménye nem felel meg az elvárásoknak, mintegy 30 százalékuk zsúfolt, és több mint 10 százalékuk nem lakás céljára épült.

Az ország lakásállományának több mint 80 százaléka javításra szorul. Ezek rendbetételét 15-20 évre ütemezi a nemzeti lakásprogram - mondta a Nemzeti Lakásprogram Iroda szakértője az országos lakáskonferencián Győrött. A tanácskozásra a szervező győri polgármesteri hivatal a lakáspiac szereplőit hívta össze. Fritz Péter szakértő elmondta, hogy a lakásfeltételek javítását szolgáló program vitaanyagát több mint száz szakmai és civil fórum tárgyalta, és az ott elhangzott javaslatok beépítésével nyerte el jelenlegi formáját.

A lakások 80-90 százalékának hőteljesítménye nem felel meg az elvárásoknak, mintegy 30 százalékuk zsúfolt, és több mint 10 százalékuk nem lakás céljára épült - sorolta a minőség javítását sürgető érveket Fritz.

Fritz Péter kitért a lakásrendszerben betöltött újfajta állami szerepre is. "Az állam kivonult a lakásépítésből, de kettős szerepben meg kell jelennie: egyrészt megfelelő gazdasági, jogi és kulturális környezet megteremtésével támogatnia kell a piac működését, másrészt támogatnia kell azokat az embereket, akik képtelenek maguktól megoldani lakásproblémáikat" - közölte. Az építés- és befektetésösztönzés terén kiemelte az adózás szerepét. "Talán jövőre sikerül előrelépni ezen a téren" - mondta.

Hegedűs József, a budapesti Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója olyan becsléseket idézett, amelyek szerint a következő öt évben 720 ezer háztartás jelenik meg a lakáspiacon. A közgazdás-szociológus egy kutatás megállapításai közül elmondta: a lakáskorszerűsítést tervezők csaknem 80 százaléka meg tudja fizetni a felújítás, bővítés költségeit. Náluk jóval nehezebb helyzetben vannak viszont azok, akik az első lakást szeretnék megvásárolni, mert nincs elegendő tőkéjük. A rászorulók mindössze felének tudnak anyagi támogatást nyújtani szüleik az első lakásvásárláshoz.

Hegedűs szerint a következő időszak lakáspolitikájában fontos szerep jut a bérlakásszektornak annak ellenére is, hogy nagyon sok pénzbe kerül, és senki nem várhatja, hogy 3-5 éven belül húsz százalékra növekszik a bérlakások aránya. Ez jelenleg a lakásállomány 7-9 százalékát teszi ki. A szakember a támogatási rendszerről úgy vélekedett: az a támogatási rendszer finanszírozhatatlan, amely mindenkinek adni akar, arról nem is szólva, hogy szociális hatása is vitatható.

Az EU-csatlakozás nyomán jelentősen megnő az önkormányzatok szerepe a lakáshelyzet jövőbeni alakításában. Az átfogó társadalmi programoknak része lesz a lakásfelújítás, a városrehabilitáció is - közölte az ügyvezető igazgató. A lakásárakról azt mondta, hogy az EU-csatlakozás nyomán bizonyos részpiacokon nagymértékű áremelkedés bekövetkezhet, de az egész rendszerben valószínűtlen a hirtelen azonnali lakásár-növekedés.