Nem jár a kamat a kismamáknak

Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányellenes, hogy a kismamák nem kapják meg a késedelmi kamatot a visszamenőlegesen megállapított családi támogatásért. Az ügyben a kismamákat képviselő ügyvédek fordultak a testülethez.

A Somogy Megyei Bíróság 2003. január 28-án összesen több mint félmillió forintot ítélt meg közigazgatási perekben kihirdetett jogerős ítéleteivel három anyának az elmaradt havi 6700 forint összegű jövedelempótlék után. A később hatályon kívül helyezett döntés szerint a felperesek 1998-99-ben született gyerekeik után 2002 márciusáig jogosultak voltak a jövedelempótlékra, de a Területi Államháztartási Hivatal ezt nem fizette ki.

A januári jogerős ítélet után országszerte több mint 200 ezer nő fordult az államháztartási hivatalokhoz. Az érintettek a perben arra hivatkoztak, hogy egy 1994-es, 2002 márciusáig életben lévő rendeletmódosítás egyértelműen kimondta: a gyermekgondozási segély (gyes) mellett jár a jövedelempótlék is. A TÁH ugyanakkor a perben azzal érvelt, hogy az 1994-es rendeletmódosítás szerint csak a meghatározott összegű gyes mellett járt a jövedelempótlék. Azután azonban, hogy a Bokros-csomag nyomán 1996 áprilisában a mindenkori öregségi nyugdíjhoz igazították a gyes összegét, már nem járt a jövedelempótlék.

A Legfelsőbb Bíróság júniusban hatályon kívül helyezte a kismamapótlék-ügyben addig hozott összes ítéletet, és megállapította: jár a kismamáknak az elmaradt havi 6700 forintos jövedelempótlék, igaz, nem öt, hanem csak három évre visszamenőlegesen, kamatmentesen.

Az Országgyűlés tavaly szeptember 8-án szinte egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely szerint a jövedelempótlék nem minősül jövedelemnek, ezért mentesül a személyi jövedelemadó és minden egyéb közteher alól. A kormányszóvivő szeptember 3-án jelentette be, hogy a jogosult kismamák még idén, egy összegben kapják meg a nekik járó jövedelempótlékot. Az intézkedés mintegy 250 ezer kismamát érint, a jövedelempótlék költségvetési vonzata valamivel több, mint 33 milliárd forint.

A kismamákat a perek során képviselő két ügyvéd szeptember végén fordult az Alkotmánybírósághoz, és soron kívüli eljárást kértek. A testület korábban úgy vélte, hogy csak márciusban kerül sor az ügyben a határozathirdetésre.