A várostervezési és városképvédelmi bizottság idén is engedélyezte a Budapest Plázs megrendezését. A másfél kilométer hosszú strand ellen mindössze egy bizottsági tag, az SZDSZ-es Eltér István szavazott. Szerinte Párizsban talán van értelme egy ilyen rendezvénynek, de Budapest dugig tele van stranddal, és az embereknek nincs szükségük műtengerpartra. Eltér szerint az a pénz, amit a főváros például forgalomelterelésre költ a plázs ideje alatt, jobb helyre is kerülhetne. "Gagyi tokkal-vonóval" - mondta a plázsról a várostervezési bizottság tagja.
Valószínűleg jó néhányan egyetértenek Eltér Istvánnal, mert tavaly sokan megpróbálták megakadályozni a megnyitót. Tiltakoztak és aláírást gyűjtöttek a plázs ellen a környéken lakók, mondván, a homokot befújja a szél az ablakaikon, a tömeg és a zaj zavarni fogja a nyugalmukat. Tiltakoztak az autósok is, hogy a rakpart lezárása a Dráva utca és a Margit híd pesti hídfője között dugókat okoz, sőt, meg is béníthatja a főváros forgalmát. A XIII. kerületi önkormányzatnál sem lelkesedtek a pesti tengerpart ötletéért, először meg is tagadták az engedély kiadását a plázs vendéglátó egységeitől állat-egészségügyi okokra hivatkozva. Aggódtak a közútkezelők is, ők a rakpart útfelületének épségét féltették. Végül a tervezettnél később nyitott a plázs, mert a szervezőknek nem sikerült minden engedélyt idejében beszerezniük. Szerintük az is csoda, hogy a csatározások közepette egyáltalán megnyitott a rendezvény.
Tavaly több mint félmillióan látogattak ki a Budapest Plázsra, a szervezők szerint ezzel bizonyítva, hogy a "kételyek és ellenállások dacára" Budapesten van létjogosultsága egy ilyen rendezvénynek. A homok és a nyugágyak ellenére a legtöbben nem strandolásra, hanem korzózásra használták az átalakított rakpartot. Bér Beatrix főszervező elmondta, hogy ez nem okozott meglepetést számukra, hiszen a korzó az eredeti tervekben is nagy szerepet kapott. Szerinte a magyarokban "genetikailag" megvan a korzózás hagyománya. Zavaró tényező "csak" négy bombariadó volt.
Idén a tavalyi helyszínen, de kettő helyett három héten át, augusztus 9. és 24. között várja a pestieket a plázs. Bér Beatrix szerint minimum ennyi idő kell ahhoz, hogy kifuthassa magát a rendezvény. "Ez ugyanis nem egy fesztivál, hanem varázslat" - fogalmazott. Szerinte két hét azért volt kevés, mert mire az emberek megszokták és használni kezdték az átalakított teret, az már be is zárt.
Idén több pénzből gazdálkodhatnak a szervezők, ezért sok olyan dolgot is megvalósíthatnak, amire tavaly nem jutott keret. Lesz modern árnyékolórendszer a tavalyi napernyők helyett, párakapu és vízbár is, ami a világ vizeit és ásványvizeit mutatja be. A folyóvizet levezetik a rakpartra, így a tavaly csak szimbolikus zuhanyzók idén talán valóban használhatók lesznek. A plázs programjait a szervezők három csoportra osztották: lesz kulturális plázs kiállításokkal, előadásokkal, gyerekplázs és sportplázs. Állítólag a vendéglátás színvonala is magasabb lesz. Bér Beatrix szerint tavaly a vendéglátósokat is váratlanul érte a látogatók nagy száma, ezért voltak esetenként problémák a minőséggel. Tavaly a Budapest Plázs 15 millió forintos veszteséggel zárt, de idén a szervezők szerint nem lesz veszteséges a rendezvény.
Ami a tavalyi nehézségeket illeti, a főszervező elmondta, hogy most jobban együtt tudnak működni az önkormányzattal, mert bebizonyosodott, hogy Budapest augusztusban, amikor sokan nyaralnak és kisebb a forgalom a városban, fennakadások nélkül el tud viselni egy ilyen rendezvényt. Ezt támasztja alá az a közvélemény-kutatás is, amit a Városháza készítetett: e szerint a plázs az egyik leglátogatottabb és legkedveltebb rendezvény a budapestiek körében.