A nagyobb településeken különítik el a romákat

A romák lakta települések közül minden harmadikra jellemző a romák lakóhelyi elkülönítése - derül ki az önkormányzatok között végzett Tárki-kutatásból. A népesebb településeken nagyobb a szegregáció esélye, nagyjából minden második 5 ezer főnél nagyobb településen elkülönítik a romákat.

Nagyjából minden harmadik, romák lakta településen elkülönítik a romákat - derül ki a Tárki kutatásából, mely az önkormányzati vezetők becslésén alapszik. A romatelepek annál inkább jellemzőek, minél több roma él egy adott településen. A szegregáció tehát a legnagyobb arányban azokban a régiókban fordul elő, ahol a romák a legnagyobb létszámban élnek: az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. Ugyanakkor a Dél-Dunántúlon, ahol szintén jelentős a roma népesség aránya, kevesebb települési önkormányzat jelezte a romák lakóhelyi elkülönülését, mint a közép-magyarországi régióban, ahol az átlagnál jóval kevesebb roma él.

A települések méretének növekedésével jellemzően növekszik a romák elkülönítésének valószínűsége. Az 1000 főnél kisebb településeken kevesebb, mint minden ötödik (19%) településen jellemző, míg az 5 ezer főnél nagyobb méretkategóriában már nagyjából minden második településen (52%).

A Tárki kutatásában kitért arra is, hogy a településeken élők között mi okoz feszültséget. Ebből kiderült, hogy leggyakrabban a romák és a nem romák, ezt követően a szegények és a gazdagok között leggyakoribb a feszültség. A romákkal kapcsolatos konfliktusok Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön fordulnak elő leggyakrabban: a települések valamivel több mint harmadát érinti a probléma.