Pazarlásról és csibészségről híres közalapítványok

Bár az Állami Számvevőszék szerint a közalapítványok sok esetben drágán és politikai zavarok közt működnek, az elmúlt tíz évben mégis sorra hozták őket létre az egymást követő kormányok. Az Állami Számvevőszék munkatársa az [origo]-nak elmondta: a - külföldön gyakorlatilag ismeretlen - közalapítványi formában végzett feladatokat olcsóbban is el lehetne látni. Több közalapítványnál ráadásul indokolatlan pazarlást is feltártak a számvevőszéki ellenőrzések: akadt olyan, ahol a súlyos ingatlanügyek mellett már-már bűnügyi komédiába illő esetek is történtek.

A számvevőszéki főcsoportfőnök-helyettes azt mondja, bár a közalapítványokra általában jellemző, hogy a biztosan érkező állami támogatás miatt nem költségérzékenyek, a legtöbb esetben szolidan és visszafogottan gazdálkodnak. Az ellenőrzések során ugyanakkor néhány kirívó pazarlást is tapasztaltak. Balázs Andrásné azt mondja, ezek közül vitathatatlanul a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) "vitte el a pálmát".

Az ennél a közalapítványnál korábban kialakult zavarokra jellemző, hogy amikor a kétes ügyek feltárása után új kuratórium állt fel 2000-ben, akkor az új elnök a Fővárosi Bírósághoz fordult a szervezet irataiért, azokat ugyanis ők maguk nem találták.

Vagyonvesztést okoztak az ingatlaneladások

Az NGYIK-nél 2000-ben végzett helyszíni számvevőszéki ellenőrzés során feltártak többek között két vitatott ingatlaneladási ügyet. Az ÁSZ szerint vagyoni hátrányt okozott például a budapesti Amerikai utcai ingatlan egy részének eladása, az adásvételi szerződést ugyanis az NGYIK anélkül kötötte meg, hogy az eladási ár megállapításába független szakértőt bevontak volna. Az ingatlant végül ugyanazon az áron adták el 1998-ban, mint ami egy 1996-os szakértői véleményben szerepelt. A számvevőszék szerint vagyonvesztést okozott a győri Aranypart Hotel szintén 1998-as eladása is.

Az NGYIK mindkét ingatlanon azért kényszerült túladni, mert a korábbi felelőtlenül megkezdett és kudarcba fulladt vállalkozásokból fakadt veszteségek miatt nagy tartozásokat halmozott fel - állapította meg az ÁSZ.

Az éttermi lopás és a rejtélyes bankkártya esete

A vitatott adásvételek mellett már-már bűnügyi vígjátékba illő esetek is történtek az NGYIK-nél. A közalapítvány 100 százalékos tulajdonában lévő Talent Kft.akkori ügyvezető igazgatójától például 1997 márciusában állítólag elloptak 800 ezer forintot egy étteremben. A pénz a kft.-é volt, amit ugyanakkor az ügyvezető az ÁSZ szerint szabálytalanul tartott magánál. A rendőrség a tolvajt nem találta meg, a pénz nem került elő, így a cég kénytelen volt veszteségként elkönyvelni a főnöktől ellopott összeget.

A számvevőszéki vizsgálat során kiderült, hogy az ügyvezető igazgató felelősségét a lopás ügyében a kuratóriumi elnök nem vizsgálta, sőt 1997 júliusában még jutalmat is adott neki - nyilván az ügytől függetlenül sikeresnek ítélt munkájáért.

A másik csavaros történet egy bankkártyához kapcsolódik. A közalapítvány akkori gazdasági igazgatója 1997. november 25-én jelezte a bankjuknál, hogy elveszett a bankkártyájuk, ezért szeretnék azt letiltatni. Három nappal később már a letiltás érvénytelenítését kérte, mondván, hogy közben a kártya előkerült. Az igazgató azt már csak jó pár hónappal később, 1998. április 21-én jelentette a banknak, hogy a kártyáról valakik jogosulatlanul felvettek 600 ezer forintot.

A bank végül 500 ezer forint visszafizetését el tudta intézni, a maradék 100 ezret már a közalapítványnak kellett lenyelnie, a pénzintézet szerint ugyanis azt a pénzt szabályosan adták ki. Külön érdekesség az ügyben, hogy - legalábbis az ÁSZ jelentése szerint - a jogosulatlan pénzfelvételek 1997. december 15-én történtek, azaz a kártya újbóli érvényesítése után. A számvevőszék szerette volna tisztázni a zavaros esetet, az illetékesek azonban nem adtak kielégítő magyarázatot, és azt sem tudták egyértelműen megmondani, hogy a bankkártya elveszett, vagy pedig ellopták.

Négy éve pereskednek a vitatott elszámolások miatt

Az NGYIK akkori tisztségviselőit komoly bírálat érte a költségtérítések miatt is. "Volt olyan felügyelőbizottsági tag, aki saját feleségének orvosi konferenciai útját fizettette ki a közalapítvánnyal" - mond egy példát Balázs Andrásné. Akadt olyan vezető is, aki a halottak napjára a temetőbe vásárolt koszorúit számoltatta el a közalapítvánnyal.

Az ingatlanügyek és a vitatott költségelszámolások miatt az ÁSZ büntetőeljárást is kezdeményezett. Ezek egy részében azonban vagy megszűnt a nyomozás, vagy pedig még nem született jogerős bírósági döntés. Az NGYIK - amelynek lényegében teljes vezetősége lecserélődött még 2000 augusztusában - ugyanakkor több egykori tisztségviselőjével is polgári perben áll.

Molnár Szabolcs ügyvezető az [origo]-nak elmondta, hogy a számvevőszék által vitatott összegeket három felügyelőbizottsági tag önként visszafizette, az egyik érintett személy pedig tisztázta magát. Egy ügyben tavaly jogerős bírósági döntés született, és a volt tisztségviselő ki is fizette a vitatott - mintegy 80 ezer forintos - összeget. További öt per, amelyek összességében 5 millió forint visszafizetéséről szólnak, még folyamatban van. Molnár egy adatvédelmi biztostól korábban kért állásfoglalásra hivatkozva nem közölte azoknak a volt vezetőknek a nevét, akikkel most perben állnak.