Az SZDSZ ragaszkodik az állambiztonsági iratok megismerhetőségéhez

Addig nem tudjuk lezárni a rendszerváltást, amíg nem ismerjük a közelmúlt történelmét, ezt pedig az előző rendszer állambiztonsági iratainak nyilvánosságra hozatala nélkül nem lehetséges - jelentette ki az SZDSZ elnöke. A szabad demokraták szerint mind az MSZP, mind a Fidesz, mind az MDF érdekeinek a múlt megismerésének elszabotálása felel meg.

A múltat mindenkinek joga van megismerni, ezért az állambiztonsági iratokat nyilvánosságra kell hozni! - hangoztatta Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök, amikor bemutatta az SZDSZ európai parlamenti választási kampányának következő kérdését, amely úgy hangzik: Hogyan viszonyuljunk a pártállami múlthoz? Szavai szerint az SZDSZ kivételével valamennyi párt 14 éve akadályozza, hogy "szembe nézhessünk a múltunkkal, hogy megismerhessük a múltunkat".

Kuncze: az MSZP-nek és a Fidesznek azonosak az érdekeik

Kuncze Gábor szerint a fent említett kérdésre a szocialista válasz úgy hangzik: a múltat nem érdemes bolygatni, hiszen folyamatosság van a titkosszolgálatok között. A Fidesz szerint a múltat érdemes bolygatni, abban az esetben, ha az ő politikai céljainak aktuálisan megfelel, ugyanakkor szerintük is folyamatosság van a titkosszolgálatokat illetően - mondta Kuncze Gábor.

"Az SZDSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy tegyük megismerhetővé a közelmúltunk történelmét, mert amíg ezt a fejezetet nem zárjuk le, addig a rendszerváltást sem fogjuk lezárni" - fogalmazott a pártelnök. Kérdésre válaszolva közölte: ha a kezdeményezésükre korábban már valamennyi iratot nyilvánosságra hoztak volna, akkor most nem lenne vita az Európai Néppárt állambiztonsági múlttal kapcsolatos és az MDF európai parlamenti választási javaslatával összefüggésben.

2002 nyarán, a kormányfő állambiztonsági múltjának kiderülése után az MSZP - a kormányválság elkerülése érdekében - engedett az SZDSZ rendszerváltás óta szorgalmazott javaslatának, mely szerint tegyék nyilvánossá az előző rendszer titkosszolgálati iratait. Erről készített a kormány egy törvényjavaslatot, amelynek segítségével az egykori III-as főcsoportfőnökséggel kapcsolatban álló közszereplők neveit és irataikat nyilvánosságra hozták volna. Azonban az utolsó pillanatban egy MDF-es és némi fideszes segítséggel megszavazott szocialista módosító javaslattal elfogadhatatlanná tették a tervezetet a szabad demokraták számára, így a módosított szöveget nem nem fogadta el a parlament, lévén csak az MSZP-sek szavaztak igennel. Egyedül az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényt fogadták el, amelynek révén az előző rendszer titkosszolgálati iratait egységesen az új intézményben tárolják majd, és ott kutathatók is lesznek az ígéretek szerint.

Kuncze Gábor bírálta Szili Katalin házelnököt, aki - szerinte törvénytelenül - két parlamenti bizottság támogatása ellenére nem javasolta Gyekiczky András kinevezését a levéltár főigazgató-helyettesének, ehelyett új pályázatot írt ki. Magyar Bálint oktatási miniszter, szabad demokrata ügyvivő szerint Gyekiczky András jelölésének visszavonása jelentheti azt is, hogy a társadalom múltjának megismerése szempontjából fontos intézmények élére "még véletlenül sem kerülhet olyan személy, akinek az egykori demokratikus ellenzékkel kapcsolata volt". "Úgy tűnik, mindig csak a barikád egyik oldalán állhatnak azok a személyek, akiket kineveznek az ilyen testületek vezetésébe" - közölte, hozzátéve: furcsa, hogy azok, akiket évtizedeken keresztül megfigyeltek, lehallgattak, akiket állásukból elbocsátottak, nem kerülhetnek ilyen intézmények élére. Hozzátette: egyfajta "nemzeti konszenzus" létezik a Fidesz, az MDF és az MSZP között. "Ennek lényege, hogy az elhallgatás gyakorlatát és a zsarolási láncot közösen tartsák fenn" - fűzte hozzá Magyar Bálint.

Kenedi: Szabotálják Medgyessy ígéretét

"Nagyon súlyos törvénytelenségek kellenek ahhoz, hogy ne tartsák be Medgyessy Péter miniszterelnök 2002. évi, június 19-én tett ígéretét, amely a volt III-as főcsoportfőnökség valamennyi iratának megismerhetőségéről szólt" - Kenedi János, a Nyilvánosság Klub ügyvivője, aki kijelentette: "azóta szabotálás történik és Gyekiczky András ki nem nevezése is ennek a szabotálási akciónak egy része". Szavai szerint Magyarország lesz az egyetlen új EU-tag, amely ismeretlen múlttal, a saját közelmúltja történetének feltárása nélkül fog felzárkózni az unióhoz.