Az alacsony óradíj elriaszthatja a nép ügyvédjeit

Kétezer forintos óradíjat fizetne az Igazságügyi Minisztérium a nép ügyvédjeinek. Az ügyvédek áprilistól ingyen segítenék a rászorulókat. Bár ez az összeg messze elmarad az ügyvédek minimum 15 ezer forintos díjától, a minisztérium szerint lesz elég jelentkező a feladatra. Civil jogvédő szervezetek képviselői viszont úgy gondolják, hogy nagyon nehéz olyan jól képzett ügyvédeket találni, akik vállalják az olcsó munkát.

A költségvetésből körülbelül 100 millió forintot különítettek el azok díjazására, akik közreműködnek a nép ügyvédjeként ismertté vált ingyenes jogi segítségnyújtásban. Ez az összeg kétezer forintos órabérre elég, ami messze elmarad egy ügyvéd piaci díjától. Ezek az ügyvédek elsősorban munkaügyi, vagyonjogi, adóvitákban és válóperekben segítenék azokat, akiknek nincs elég pénzük, hogy érvényt szerezzenek a jogaiknak. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján várja a jelentkezőket a jogi segítői névjegyzékbe. A tárca felhívja az ügyvédek figyelmét, hogy a "jogi segítség családi tragédiákat előzhet meg" .Kérdés, hogy mindez elég lesz-e ahhoz, hogy jelentkezzenek óránként nettó ezer forintért dolgozni a minden megyében megnyíló jogi segítségnyújtó hivatalokban.

Bár a nép ügyvédjei csak áprilistól kezdenek dolgozni, sok civil jogvédő iroda évek óta nyújt ingyenes jogi segítséget a rászorulóknak. Ezekbe az általában kis létszámú irodákba nehéz ingyen vagy nagyon olcsón dolgozó jogászokat találni. A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület 1989 óta foglalkozik áldozatvédelemmel, többek között ingyenes jogi segítségnyújtással is. Az egyesület elnöke, Kővári András elmondta, hogy nem könnyű olyan jogászokat találni, akik ingyen vagy alacsony díjazásért hajlandóak dolgozni. Különösen a több nyelven beszélő, jól felkészült szakemberekre nem jellemző, hogy ingyenes jogsegélyszolgálatban töltik az idejüket. "Aki ügyvéd, pénzért dolgozik." Kővári András szerint ez érthető is, hiszen "senki nem dolgozik három hetet pénzért, egyet meg szerelemből". A Fehér Gyűrűnél az ügyvédek általában kapnak valamilyen díjazást, a pénzt pályázatokon, az szja 1 százalékából és állami támogatásból teremtik elő. Az egyesület elnöke szerint a nép ügyvédjei gondolata jó, de, hogy találnak-e elég ügyvédet és a gyakorlatban tudnak-e hatékonyan működni, előre nem tudható.

A törvény elvileg azt is lehetővé tenné, hogy az ügyvédek mellett jogvédő szervezetek is jelentkezzenek. Juhász Géza, a Habeas Corpus Munkacsoport közhasznú jogvédő egyesület vezetője elmondta, hogy egyetlen olyan szervezetet sem ismer, amelyik jelentkezett volna. Juhász Géza szerint a törvény csak olyan bürokratikus eljárásra ad lehetőséget, ami az ügyfeleknek sem kedvez. Ahhoz, hogy valaki ingyenes jogi segítséget kapjon, el kell mennie a megyei hivatalba, igazolnia kell, hogy valóban rászoruló, majd a jövedelmigazolások bemutatása után a számára kijelölt ügyvédnek még egyszer el kell mondania a problémáját. A Habeas Corpus vezetője állítja, hogy egy bántalmazott nőnek, aki el szeretne válni a férjétől, nincs lehetősége hosszasan sorban állni és nyomtatványokat kitöltögetni.

Az egyesületnek anyagilag sem érné meg, ha munkatársai a nép ügyvédjeiként dolgoznának. Ők a piaci fizetésnél kevesebbért, de a minisztérium által kínált díjnál magasabb fizetésért dolgoznak. Juhász Géza szerint nemcsak az a kérdés, hogy találnak-e ennyiért ügyvédeket, hanem hogy azok alkalmasak lesznek-e a feladatra. Tavaly a Habeas Corpus álláshirdetésére körülbelül ötvenen jelentkezetek, de senkit nem találtak megfelelőnek. Juhász Géza elsősorban a valóság iránti érzékenység hiányát és a "mindent tudunk" attitűdöt kifogásolta a jelentkezőkben.

Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint viszont elegen fognak jelentkezni a nép ügyvédjének. "Sajnálatosan elég lesz ez az alacsony összeg is"- mondta, mert a szükségesnél sokkal több ügyvéd van Magyarországon. Bánáti szerint az sem változtatott az ügyvédek helyzetén, hogy újabban lehetőség van magánvád benyújtására is, ezzel ugyanis egyelőre nagyon kevesen élnek. "Ilyen nyomott óradíj mellett is jelentkezni fognak a kollégák"- tette hozzá. Bánáti szerint nem biztos, hogy a munkanélküli ügyvédek szakmailag alulképzettek. A kamara elnöke ugyanakkor elismerte, hogy senki nem ragaszkodhat a legjobb ügyvédek egyikéhez, aki ingyen kapja a szolgáltatást. Bár nem tud olyan ügyvédről, aki 15 ezer forintosnál alacsonyabb óradíjért dolgozik, Bánáti szerint nemcsak kezdők, hanem tapasztaltabb ügyvédek is vállalni fognak ilyen feladatokat

Juhász Edit, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese is reménykedik, hogy elég ügyvéd fog jelentkezni. Azt elismerte, hogy ekkora összegből az ügyvédek nem tudnak megélni, de szerinte részmunkaidőben vállalható a feladat. "Egy nagyobb ügyvédi iroda elbírja, ha néhányan ezzel is foglakoznak"- mondta. Ami a bürokratikus eljárást illeti, a főosztályvezető-helyettes szerint, mivel a jogsegély rászorultsági alapon jár, nem lehet eltekinteni a hosszú nyomtatványok kitöltésétől. "Nem kérdezünk extra dolgokat" - tette hozzá.

Juhász Edit elmondta, hogy arra nem lehet jogi megoldást találni, hogy elég elhivatott ügyvéd vállalja a feladatot. Szerinte ez nemcsak pénzkérdés, olyan emberek kellenek, akik szívvel-lélekkel dolgoznak. A főosztályvezető-helyettes is elismeri, hogy nem könnyű a feladat. "Itt nem képzett cégvezetőkkel kell tárgyalni, hanem olyan emberekkel, akik sokszor el sem tudják mondani, hogy mi a problémájuk." Ugyanakkor hozzátette, hogy őt személy szerint is sokan megkeresték, akik szívesen vállalnák a nép ügyvédje szerepét, még ennyiért is.