Halász János, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke lecserélné Bernáth Aurél Munkásállam című faliképét, amely a képviselői irodaház aulájában látható. Halász tavaly tavasszal kérdezte ez ügyben a miniszterelnököt. Javasolta, hogy az EU-csatlakozás alkalmából új alkotást helyezzenek a Munkásállam helyére. Halász az [origo]-nak elmondta: első levelére nem kapott választ. Végül újabb megkeresése után 2003. december 30-án Bakos Emil, az Országgyűlés gazdasági főigazgatója válaszolt kérdésére, aki többek között azt közölte vele, hogy a kép védett.
A hatalmas, több mint 30 négyzetméteres szocialista-realista alkotást - amely az 1960-as évek végén három év alatt készült el - a rendszerváltás után a parlament döntése alapján függönnyel takarták el. A kép lecserélése téma volt a kulturális bizottság legutóbbi ülésén is. Pető Iván, a bizottság SZDSZ-es elnöke szerint azonban nem alakult ki érdemi vita az ügyben. Pető az [origo]-nak elmondta: a faliképet olyan technikával készítették, hogy a minták a vakolatba kerültek, ezért az - egyébként védetté nyilvánított - alkotás mozdíthatatlan. Pető Halász felvetéséről azt mondta: a fideszes képviselő vélhetően azért állt elő a Munkásállam lecserélésével, mert azt hitte, hogy az vásznon van és így könnyen eltávolítható, azonban a valóságban ez Pető szerint "technikailag kivitelezhetetlen".
A bizottság szabad demokrata elnöke úgy vélte, hogy ha Bernáth Aurél azt a címet adta volna művének, hogy Demokrata állam, akkor a kép - mint fogalmazott - "elsüthető lenne". Pető szerint a Munkásállam-ot nem kell lecserélni, mert az alkotás hozzá tartozik az épülethez és a magyar történelemhez. A bizottság Halász felvetése miatt azonban úgy határozott, hogy 2-3 héten belül testületileg megtekinti az elfüggönyözött alkotást, mivel azt a képviselők java része soha nem látta. Pető bízik benne, hogy ezek után, esetleg szakértők segítségével meggyőzhető lesz Halász arról, hogy a faliképet nem lehet elmozdítani.
Halász szerint nyilvánvaló, hogy a hátralévő időben nem lehet már új alkotást készíteni a Munkásállam helyére. Mint az [origo]-nak elmondta: azért vetette fel mégis az ügyet a kulturális bizottság ülésén, hogy esetleg egy későbbi időpontban még lehessen változtatni a helyzeten. A Munkásállam "nem vállalt alkotás, ezért van letakarva. Milyen jó lenne, ha ebben lenne változás" - mondta. Halász szerint azért indítványozta, hogy nézzék meg a bizottság következő ülésén a képet, hogy eldönthessék, mi legyen a további sorsa, - mint fogalmazott - "legyen benyomásuk". Szerinte beszélni lehetne művészettörténészekkel is, hogy kiderüljön, indokolt-e a kép védettsége. "A függöny mögé be lehet kukkantani, de hogy mit rejt a függöny valójában, az kérdés" - fogalmazott.
"Úgy kellene kezelni ezt, mint egy emléket, melynek segítségével el lehet gondolkodni a múlton" - vélekedett a Munkásállam-ról Rainer M. János történész, az 1956-os intézet vezetője. Rainer az [origo]-nak elmondta: az ilyen kultikus tárgyak kifejezték egy rendszer jellegét, megjelenítették esztétikai értékeit. Bernáth képe a korábban az MSZMP Központi Bizottságának helyet adó épület díszítését, tekintélyessé tételét szolgálta. "Ez a funkció halott, de az alkotás mégis a múlt része" - vélekedett Rainer.
Rainer elmondta: a volt szocialista országok mindegyikében zajlanak hasonló viták a szovjet korszak emlékeiről. "Ez minden hatalomváltás velejárója" - fogalmazott. Úgy vélte, hogy a budaörsi szoborpark - ahol a szocialista kor monumentális emlékműveit őrzik és állították ki - egyedülálló és mintaszerű megoldás, mert - mint fogalmazott - a régi emlékművek így "nem ütik orron az embert az utcán", mégis meg lehet tekinteni őket.
Rainer szerint Bernáth képéhez "nem kellene patetikus érzelmekkel viszonyulni". "Ha volna egy kis humorérzéke a magyar politikai elitnek - ami soha nem volt -, akkor még le sem kellene takarni" - mondta.