Az AB-hoz fordultak az egyházak az esélyegyenlőségi törvény miatt

Négy hazai egyház szerint az esélyegyenlőségi törvény alkotmányellenes, mert az egyházi intézményeket illetően tiltaná a hit szempontjai szerinti felvételt és elbocsátást. Az egyházi intézmények elbocsátási eljárása azután került előtérbe, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem tavaly eltanácsolt egy ötödéves, homoszexualitásáról oktatójának valló hallgatót.

A katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz az esélyegyenlőségi törvény miatt - írja a Magyar Hírlap. A négy egyház álláspontja szerint a január végén hatályba lépett törvény alkotmányellenes, mert az egyházi intézményeket illetően tiltaná a hit szempontjai szerinti felvételt és elbocsátást.

A törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport vallási vagy világnézeti meggyőződése, családi állapota, szexuális irányultsága, nemi identitása vagy életkora miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül. A jogszabály hatálya ugyanakkor nem terjed ki "az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira".

Az egyházi intézmények elbocsátási eljárása azután került előtérbe, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem tavaly eltanácsolt egy ötödéves, homoszexualitásáról oktatójának beszélő hallgatót. A múlt hónapban a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletben kötelezte az egyetemet, hogy vegye vissza az elbocsátott hallgatót.

"Az egyértelmű, hogy az egyház nem tehetett és nem tehet olyant, ami az alapvető emberi értékekkel és a törvényekkel ütközik. Az állam és az egyházak közötti konfliktust fel kell oldani, mert az helytelen, hogy az előbbi azt mondja: az én szabályaim szerint kell, hogy működj. Megoldás lehet a francia példa, ahol állam és egyház radikálisan elválasztódik egymástól. A kérdés az, hogy az egyházak örülnének-e, ha csorbulna az állami támogatás, és az egyházi oktatási intézményekben szerzett diplomák esetleg nem kapnának állami elismerést." - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Lövétei István alkotmányjogász.