Elfogadták a PSZÁF-törvényt

Kormánypárti szavazatokkal elfogadta az országgyűlés a lex Szászként elhíresült, a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvénymódosításokat, amelynek korábbi változatának egyes részeit az Alkotmánybíróság is aggályosnak talált. A módosítás révén a kormány megszabadulhat a sokat bírált elnöktől, akinek helyét egy kollektív irányító testület veszi át a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete élén. 

A parlament 191 igen szavazattal, három ellenében elfogadta a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosítására vonatkozó, PSZÁF-törvényként ismertté vált jogszabályt hétfőn. A Fidesz és az MDF frakció nem vett részt a szavazáson.

A tavaly decemberben elfogadott, a befektetők és betétesek védelméről szóló, úgynevezett PSZÁF-törvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök küldte az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra. Az Alkotmánybíróság márciusi döntésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) átszervezésében átmeneti jogbizonytalanságot látott.

A kormány egy nappal később már el is készítette módosító javaslatát, mely szerint Szász Károly, a PSZÁF elnöke addig marad posztján, míg fel nem áll az új vezető testület.

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn tárgyalta a kormány javaslatát. A kormánypárti többsége azt a Pénzügyminisztérium által beterjesztett, négy pontból álló módosító javaslatot támogatta, amely az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően kimondja: a pénzügyi felügyelet vezetőinek megbízása akkor szűnik meg, amikor a szervezet élén megalakul a felügyeleti tanács. A bizottság nem fogadta el az a fideszes módosító javaslatot, amely az egész törvényt a PSZÁF jelenlegi vezetői mandátumának lejárta után léptetné hatályba.

"A felügyeleti tanács elnöke megválasztásával és legalább két további tagja kinevezésével megszűnik a hivatalban lévő elnök és elnökhelyettesek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya" - olvasható a hétfőn elfogadott normaszövegben.

A törvényjavaslat révén a kormány megszabadulhat a PSZÁF jelenlegi elnökétől, Szász Károlytól, akit Orbán Viktor és a Fidesz emberének tartanak. A kormány felelősnek tartja Szász Károlyt a júniusban kirobbant K&H-botrány miatt is. A bankfelügyelet szerintük azért nem látta el megfelelően a feladatát, mert nem akadályozta meg a visszaéléseket.