Szétszakadnak a házak egy békési faluban

Egy Békés megyei település 630 háza közül több mint 200-nak repedtek meg a falai tavaly szeptember óta. Vannak épületek, amelyeken akkora repedések vannak, hogy átfúj rajtuk a szél. Egyre rosszabb az iskolaépület állapota, és teljes vastagságában meghasadt a templom egyméteres fala is. A falu vezetői a föld mélyében keresik az okokat, és a hatóságokat hibáztatják, az építésügyi hivatal szerint azonban a helyiek is sokat tehettek volna a házszakadások megelőzéséért.

A Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) részéről Zsilinszky Gyula vezető főtanácsos áll kapcsolatban a településsel. Ő azt mondja, tavaly novemberben kezdtek el foglalkozni a medgyesbodzási házak ügyével, miután a falu polgármestere levelet írt a belügyminiszternek. A főtanácsos elmondása szerint a levél nyomán azonnal utasították az elsőfokú építési hatóságot, hogy vizsgálja meg, valóban életveszélyes állapotba kerültek-e az ottani épületek, és ennek alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Befütyül a szél

A Medgyesbodzáshoz közeli Mezőkovácsházán működő elsőfokú építésügyi hatóságnak a napi feladatok ellátására egy szakirányú felsőfokú végzettségű munkatársa van. Most az ő dolga felmérni a több mint 200 megrepedezett házat. Más feladatai elvégzése mellett eddig 65 épületet vizsgált meg, és közülük háromról állapította meg, hogy életveszélyesek. A hatóságnak ilyen esetben köteleznie kell az ingatlan tulajdonosát a veszély elhárítására, vagyis az épület megtámasztására, aládúcolására. Ha a tulajdonos erre nem képes, akkor a hatóság helyette végezteti el a munkát, megelőlegezi annak költségét, amit ugyanakkor a törvény szerint jelzálogként ráterhelhet az ingatlanra.

Duzzadó agyag okozhatja a károkat

Az OLÉH főtanácsosa szerint az épületkárokat kiváltó okok ismertek, 10 évvel korábban ugyanis már részletes geológiai és statikai szakvélemények készültek ezekről a térségben. Ezek alapján a medgyesbodzásiak véleményével ellentétben nem valószínű, hogy a vízkivételben vagy az állítólagos "vándorló gázbuborékban" kell keresni a házrepedések okait.

A falrepedésekre és más épületszerkezeti károkra az épületek alatt előforduló duzzadó agyag éppen elég magyarázatul szolgál. A tágabb térségben, ezen belül a település talajában is jelen lévő duzzadó agyag nagy vízfelvételre képes, és víztartalmától függően jelentős mértékben változik a térfogata. Tartós aszály idején teljesen kiszárad, csapadék vagy egyéb nedvesség hatására pedig hirtelen megduzzad.

Nem kizárt, hogy a mostani súlyos károkat mérsékelni lehetett volna - mondja Zsilinszky, hozzátéve, hogy együtt érez a károsultakkal. Érdemes lett volna például már 10 évvel ezelőtt megismertetni az embereket a szakértői véleményekkel és a védekezési tanácsokkal. Sok házra szereltek már ugyan fel ereszcsatornákat azóta, de még mindig nem vezetik el a házaktól kellő távolságra a csapadékvizet, mint ahogy az például a szomszédos Medgyesegyházán megfigyelhető - jegyzi meg a főtanácsos.

A talaj felső rétegét víztelenító úgynevezett meliorációs árokrendszer felújítása mellett vannak egyéb rész-megoldások is. Fásítással árnyékolható lenne például a házak azon része, amely sok napsütésnek van kitéve. A házak alapozásának környezetét pedig szivárgó-rendszer kiépítésével lehetne vízteleníteni - mondja a szakértői véleményekre hivatkozva Zsilinszky.

"Bugyutának néznek minket"

Medgyesbodzás a térkép közepén

A település első embere és a képviselők egyaránt úgy vélik, hogy a hatóságok nem veszik őket komolyan, és legfeljebb akkor kapnának igazi segítséget, ha katasztrófa történne a faluban. "Fájó, hogy a polgármestert, a képviselőtestületet és a lakosságot is bugyutának nézik" - mondja Krucsai, hozzátéve, hogy van "józan paraszti eszük", és nem dőlnek be a "dajkameséknek".

Azt például nem hajlandók elfogadni, hogy a duzzadó agyag okozná a problémát. Nem értik, ha ez lenne az ok, akkor miért nem repedeztek meg már korábban - többek között árvíz idején - a házak. Ráadásul abban az időben, amikor a repedések jelentkeztek, nem is esett csapadék, így az agyag nem tudott volna mitől megduzzadni - teszi hozzá Paulik Ferenc képviselő.

Bugyi Pistát elnyelte a föld

Az önkormányzat most azt szeretné, hogyha független - esetleg külföldi - szakértő vizsgálná ki a jelenséget. Igaz, megfizetni nem tudnák, ahogy nincs pénzük a házak alátámasztására szolgáló dúcokra sem. Mivel nincsenek önkormányzati lakások, ezért gyakorlatilag azokon sem tudnának segíteni, akiknek lakhatatlanná válna a házuk. A falu a szorult helyzet miatt bárkinek az anyagi vagy szakértői segítségét szívesen fogadja - mondja Paulik.

A település lakóit sem hagyja nyugodni a hónapok óta tartó ügy. Ezt jelzi az is, hogy egy a többiek által Marcinak hívott idősebb férfi csak azért bejön a polgármesteri irodába, hogy gratuláljon a képviselőknek a közszolgálati tévé előző napi vitaműsorában nyújtott teljesítményükért. A férfi egyúttal előad egy kissé zavaros történetet is a nyolcvanas években a környéken végzett "mélyfúrásos geodéziai" vizsgálatokról. Annyi mindenesetre kiderül, hogy egy Bugyi Pista nevű férfi egyszer valamiért mérgében ugrálni kezdett, mire beszakadt alatta a föld.