Nyomást gyakorolt a felkészületlen kormányra az inzulingyártó

Bár a kormány illetékesei korábban tagadták, az [origo] megtudta, márciusban valóban inzulinhiány fenyegetett, mert az egyik gyártó - korábbi nyilatkozatával ellentétben - komolyan tervbe vette, hogy kivonja termékeit a magyar piacról. Erre ráadásul az egészségügyi kormányzat nem volt felkészülve, a stratégiai készleteket csak március végén töltötte fel. Az egészségügyi tárca illetékese szerint a cég nyomást gyakorolt a kormányra, egy - az ügyben nem érintett - gyógyszerforgalmazó cég vezetője szerint azonban a kormány politikája okolható a kialakult helyzetért. A hosszú távú inzulin- és gyógyszerellátás továbbra sem megoldott, a kormány most tárgyal a gyártókkal.

Miután a kormány bejelentette, hogy április 1-től 15 százalékkal csökkentett hatósági gyógyszerárat vezet be, több patika és gyógyszergyártó jelezte, hogy gyógyszer-, többek között inzulinhiány várható. Ugyanakkor a kormány váltig állította, hogy nem lesznek ellátási problémák. Az [origo] információi szerint viszont felkészületlenül érte a kormányt, hogy a két nagy inzulingyártó cég egyike márciusban kiszivárogtatta: kivonja egyes termékeit a magyar piacról. A kormány a hírek hatására március 26-án döntött arról, hogy fél évre elegendő inzulinkészletet vásárol a dán Novo Nordisktől. Bár a kormány és a cég részéről is mindvégig tagadták, hogy a Novo Nordisk elhagyja a magyar piacot, az [origo] úgy tudja, a távozás komolyan felmerült, amely ellen nem tehetett volna semmit az egészségügyi tárca.

"Felmerült a lehetősége", hogy a cég elhagyja az országot, kivonja termékeit a magyar piacról - mondta az [origo]-nak Görög Klára, a Novo Nordisk Kft. ügyvezető igazgatója. Görög szerint nem igaz az a - korábban több kormányzati tisztviselő részéről is elhangzott - kijelentés, miszerint a gyógyszergyárak nem vonhatják ki termékeiket a magyar piacról. "A gyártóknak és a forgalmazóknak nincs ellátási kötelezettségük" - mondta.

Az ügyvezető szerint a cég hátrányos körülmények között, jóval az európai árak alatt értékesíti inzulinkészítményeit a magyar piacon, ezért merült fel, hogy esetleg távozik. Ugyanakkor - mint mondta - a gyártóknak "erkölcsi kötelezettségük van", nem hagyhatják cserben a betegeket. "Ennek mérlegelése után" döntöttek arról, hogy nem hagyják el a magyar piacot, erre született megoldás - mondta.

Semmiképpen sem zsarolás, talán inkább "nyomásgyakorlás" - így jellemezte az [origo] kérdésére Rácz Jenő, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára a Novo Nordisk eljárását. Az államtitkár elmondta: az egészségügyi kormányzat azt követően döntött a fél évre elegendő inzulinkészlet felvásárlásáról, hogy bizonyos külföldi forrásokból olyan információkat szivárogtattak ki a tárcához, amelyek előre vetítették, hogy "bizonyos inzulinkészítményekből kifejezett hiány lehet április után".

Az államtitkár szerint a dán cég azért sem vállalhatta volna nyíltan szándékát, mert ebben az esetben akár jogi lépéseket is tehettek volna vele szemben, azt azonban Rácz nem részletezte, hogy mit ért ez alatt. Az egészségügyi tárca ugyanakkor attól tartott, hogy meghiúsul a készletvásárlás, ezért addig, amíg az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) fel nem vásárolta a fél éves készletet "igyekeztünk 'lájtosabban' fogalmazni" - magyarázta a tárca kitérő nyilatkozatainak okát Rácz.

A kiszivárogtatott hírek szerint a hiány a "pen"-es, különleges készülékkel adagolható inzulin bizonyos fajtáit érintette volna, amelyet jelenleg 50 ezer cukorbeteg használ az országban. Mivel a különböző inzulinkészítmények problémamentesen nem helyettesíthetők egymással, egy esetleges hiány esetén át kellett volna állítani ezt az 50 ezer embert egy másik fajta inzulinra, amit azonban csak kórházi körülmények között lehet megtenni. Ennek költsége Rácz szerint elérte volna az 5 milliárd forintot, ráadásul nehezen lett volna megoldható, mivel jelenleg 80 ezer kórházi ágy van az országban. További problémát jelenthetett volna, hogy nem minden esetben sikeres a kórházi átállítás, így lett volna nem egy olyan beteg, aki az életmentő szer nélkül maradt volna, mert szervezete nem fogadta volna be az újabb inzulinfajtát.

Rácz szerint ezért döntött úgy a kormány, hogy inkább fél évre elegendő készletet vásárol ebből az inzulintípusból, illetve a dán cég másik fajta inzulinkészítményéből és az ezekhez kapcsolódó gyógyszerekből. Az államtitkár szavaiból ugyanakkor az is kiderül, a készletvásárlás előtt az egészségügyi kormányzat nem volt felkészülve egy esetleges hiányra. "Ezekből a készítményekből nem volt annyi, amivel egy ilyen jellegű problémát át lehetett volna hidalni" - mondta Rácz. Hozzátette: attól lehetett tartani, hogy "egyszer csak nem lesz inzulin, vagy nem ad el akkora mennyiséget" a dán cég, amivel a fél éves ellátást biztosíthatták volna, és - mint Rácz fogalmazott - "akkor tényleg komoly gondok lettek volna".

A fél éves készlet megvásárlása előtti inzulinhiányra utal az is, hogy a vásárlást az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) bonyolította. Az EKI feladata az, hogy esetleges katasztrófa, minősített, vagy gyógyszerhiányos helyzetekben biztosítsa az ország gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátását. Az EKI készleteit azonban csak ilyen helyzetekben lehet felhasználni, a patikákba abból csak különleges esetekben juthat gyógyszer. Az [origo]-nak egy - gyógyszerterjesztéssel is foglalkozó - cégnél úgy fogalmaztak: más helyzetekben "sose kerülnek felhasználásra az EKI készletei". Ezek szerint a kormány inzulinvásárlása - a korábbi állításokkal ellentétben - nem egy átmeneti ellátási zavar, hanem egy tartós gyógyszerhiány elleni védekezést szolgált.

Az egyik jelentős magyarországi gyógyszercégnél ugyanakkor az [origo]-nak azt mondták, a készlethiányt nem a cégek és a patikák, hanem a kormányzat politikája okozta. A januárban előre vetített 16-22 százalékos gyógyszerár emelkedést ugyanis - az [origo]-nak nyilatkozó cégvezető szerint - nem a gyógyszerárak közvetlen drágulása okozta, hanem az, hogy a kormány januártól "kivonult" a gyógyszerárak támogatásából és jelentős "támogatáscsökkenés történt". Ebből a kormányzat a lakossággal akart megtéríttetni 6 százalékot. A fennmaradó összeget pedig a gyártókkal fizettette volna meg, a 15 százalékkal csökkentett hatósági gyógyszerár április 1-jei bevezetésével. A cégvezető szerint a gyártók és a patikák a kiszámíthatatlan áringadozás miatt nem halmoztak fel készletet, mivel nem tudták, hogy a jövőben hogyan változnak az árak, mennyi pénzért tudják értékesíteni készleteiket.

A zavartalan inzulin- és gyógyszerellátás ráadásul még nem oldódott meg. Az államtitkár szerint a tárca arra törekszik, hogy ne alkalmi, hanem legalább középtávú, 2-2,5 éves megállapodást kössön a gyártókkal. Amennyiben a cégek elfogadják az egészségügyi minisztérium feltételeit - ilyen lehet az április 1-jétől bevezetett hatósági gyógyszerár -, akkor - az államtitkár szerint - cserében hosszú távon kiszámítható piachoz jutnak Magyarországon. A fél éves inzulinkészlet felvásárlásával 180 napos határidőt kapott ehhez az egészségügyi tárca. "Ez alatt kell valami olyasmit csinálni, amivel biztosítani lehet a zavartalan gyógyszerellátást" - mondta Rácz.

Az [origo] információi szerint jelenleg a patikákban a Novo Nordisk termékeiből nincs hiány, esetleges ellátási problémák csak a Magyarországon inzulint forgalmazó másik cég, az amerikai Lilly Hungária Kft. termékeiből fordulnak elő. Az [origo] az ügy kapcsán megkereste a Lillyt is, ahol azonban csak annyit közöltek: nem áll módjukban nyilatkozni.

Sáling Gergő