A gyógykezelés költségének 10 százalékát a beteggel fizettetnék meg a jövőben, ha ragaszkodik egy általa kiválasztott orvoshoz, és nem fogadja el a háziorvos által felajánlott szakorvosokat. Az egészségügyi ellátás átalakításáról szóló törvénytervezet szerint egy új intézményt hoznának létre, az úgynevezett ellátásszervezőket, ezek a gazdasági vagy közhasznú társaságok jelölnék ki azokat a szakorvosokat, illetve kórházakat, melyet a háziorvos ajánlhat a betegének. Ha a beteg azonban nem ezek közül választ, akkor - a törvénytervezet szerint - kezelésének 10 százalékát neki kellene kifizetnie. Ha például valakinek a régi kezelőorvosa másik régióban dolgozik, az ellátásszervező "ajánlatában" nem szerepel, akkor a jövőben fizetnie kell a kezelésért.
Egy-egy ellátásszervező társasághoz - régiók szerint - 150-450 ezer ember tartozna. Az ellátásszervezők feladata lenne, hogy az adott régiót lefedve szakorvosokat, kórházakat ajánljanak a háziorvosoknak, valamint nyomon követnék, hogy a hozzájuk tartozók járnak-e rendszeresen szűrésekre, emellett az adott körzet egészségügyi mutatóit is figyelemmel kellene kísérniük (például nekik kellene észrevenni, ha egy régióban a rossz minőségű víz okozna megbetegedéseket).
Az ellátásszervezők pénzügyi befektetők lennének, az új törvénnyel pedig gyakorlatilag privatizálnák a társadalombiztosítás pénzügyi részét - nyilatkozta az [origo]-nak Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke, aki azt is hozzátette: a törvénytervezet elfogadhatatlan a kamara számára. Szerinte az ellátásszervezők túl nagy szerepet kapnának, olyan jogosultságokat, melyek miatt a háziorvosi praxisok ellehetetlenülnének. A kamarának véleményezési joga van a törvénytervezettel kapcsolatban, állásfoglalását hétfőn elküldte az egészségügyi minisztériumnak.
A törvénytervezet korlátozná a szabad orvosválasztás jogát, ami pedig alkotmányos alapjog, mely az önrendelkezés jogából fakad - mondta az [origo]-nak Fridli Judit, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője. Ha a kormány és a parlament elfogadja a törvénytervezetet, a jogvédő szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul. Fridli Judit egy 2000-ben hozott alkotmánybírósági határozatra hivatkozott, melyben megsemmisítették a háziorvosi ellátás körzetesítéséről szóló rendeletet, mert úgy látták, hogy az korlátozná a szabad orvosválasztás jogát.
Az [origo] szerette volna megkérdezni a törvénytervezet kidolgozásáért felelős Radnai György kormánybiztost, de munkatársától azt az információt kaptuk, hogy telefonon nem nyilatkozik, személyesen pedig azt követően lehet vele beszélni, ha a törvénytervezetet szakmai szervezetekkel egyeztette. A törvénytervezet szakmai egyeztetés után kerül a kormány, majd a parlament elé. A minisztérium elvi menetrendje szerint az új intézkedések jövő januárban lépnének életbe.