Pert kezdeményezett Herner János, a Felvonulási téren felállított, és Magyarország uniós csatlakozásának pillanatában induló emlékmű ötletadó alkotójaként ismert személyiség ellen Hartvig Lajos és építész és szerzőtársa, Lévay Jenő, akik állítják: az ötlet és ennek következtében a szerzői jog az övék.
Hartvig Lajos közleményében állítja, hogy 1986-ban, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által a Budapest Galéria kérésére meghirdetett pályázatra készítették el Lévay Jenővel egy köztéren elhelyezendő, nagyméretű időmérő szerkezet, vagyis egy homokóra tervét, amelynek modelljét 1987 januárjában a Budapest Galériában ki is állították.
Hartvig Lajos és Lévay Jenő szerint a Herner János tervezte Időkerék egyértelműen az általuk eltervezett homokóra átdolgozása. Ezt a közlemény szerint alátámasztja az a tény is, hogy Herner János csak a Budapest Galériában megtartott kiállítás után fordult az akkori Fővárosi Tanácshoz egy nagyméretű időmérő szerkezet ötletével, amely azonban csak igen csekély mértékben tér el a most perhez folyamodó két tervező homokórájától, amennyiben mindkettő körben elhelyezett, a homokóra két edényét a szokásostól eltérően gúla alakban megvalósító, köztérre kihelyezhető és kézzel átfordítható nagyméretű idősmérő szerkezet. Ám az átdolgozás az eredeti tervezők hozzájárulása nélkül született, s így sérti azok szerzői jogait.
Hartvig Lajos állítja: Herner Jánosnak felkínálták a peren kívüli rendezés lehetőségét, ám mivel az nem kívánt ezzel élni, "kereseti kérelemmel fordultak a Fővárosi Bírósághoz, hogy a szerzői jogsértés tisztázása érdekében a bizonyítási eljárást lefolytassa, majd ennek alapján a jogsértést megállapítsa".
Az Időkerék a tervek szerint Magyarország uniós csatlakozásának pillanatában, május 1-jén 00.00-kor indul be, már hosszabb ideje folyik a szerelése, zajlanak körülötte a rendezvények, és a nemzetközi sajtó érdeklődését is kiváltotta: több televíziós társaság is jelezte, hogy szeretné közvetíteni a nagy szerkezet szilveszteri átfordítását. Az időt ábrázoló, s annak emlékművet állító, 60 tonnás szerkezet megvalósításához a Miniszterelnöki Hivatal 240 millió forinttal járult hozzá, további 80 milliót a magánszféra adott össze.