A magyarok nem akarnak leszokni a cigiről

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet "Hagyd abba és nyersz!" nevű leszokást segítő akciójára a közel hárommillió magyar dohányos közül eddig mindössze 3500 jelentkezett. Úgy tűnik, a magyarokat nem vonzza sem a félmillió forintos nyeremény, sem a leszokás lehetősége. Pedig itthon nemcsak a felnőttek, hanem a 10-18 évesek egyharmada is dohányzik.

Az "Hagyd abba és nyersz!" program 1994-ben indult Finnországból. Lényege, hogy a jelentkezőknek májusban nem szabad rágyújtaniuk. Aki a jelentkezési lapot kitöltve regisztrál a versenyre, később egy sorsoláson vesz részt. Természetesen csak miután laboratóriumi teszttel megvizsgálták, hogy tényleg nem gyújtott rá 4 hétig. A nyertes egyrészt megnyerheti a magyar fődíjat, ami félmillió forint, másrészt pályázhat a földrész- és a nemzetközi fődíjra is. Az európai díj idén 2500, a nemzetközi pedig 10 000 dollár. A jelentkezési lapot alá kell írnia egy nemdohányzó tanúnak is, aki igazolja, hogy az illető valóban dohányos volt, mielőtt elkezdte a programot. A segítő feladata ezen kívül a leszokni szándékozó támogatása. Egy tanú több dohányost is támogathat, például tanár a tanítványait, orvos a betegeit. A segítő is nyerhet, az ő jutalma idén százezer forint lehet.

A közel hárommillió magyar dohányost azonban úgy tűnik, nem vonzza sem a félmilliós nyeremény, sem a leszokás lehetősége. Az előző években sokkal többen jelentkeztek, mint idén - mondja Antmann Katalin szervező, aki csak találgatni tudja a sikertelenség okát. "Talán nem sikerült eléggé bevinni a köztudatba a programot." Antmann Katalin szerint a leszokás most kevésbé érdekli az embereket, mint néhány évvel ezelőtt. Pedig itthon nemcsak a felnőttek egyharmada, hanem a 10-18 évesek harmada is dohányzik. Antmann Katalin biztos benne, hogy a 3500 jelentkező nagy többségét nem a fődíj, hanem a leszokás lehetősége vonzza. Szinte mindannyian olyanok, akik már többször próbálkoztak a leszokással, de eddig egyszer sem jártak sikerrel.

Még mindig sikk cigarettázni

A szervező szerint az ilyen és ennél sikeresebb kampányok mellett az áremelés a leghatékonyabb módja a dohányosok leszoktatásának. "Tízszázalékos áremelés esetén öt százalékkal csökken a megvásárolt cigaretták száma" - állítja. Fontosnak tartja még a reklámtilalmat, amit azonban sokszor nem tartanak be. A boltok például nem reklámozhatnának cigarettát a helyiségükön kívül, csak bent. Mégis állandóan látunk példákat az ellenkezőjére. "Nemegyszer előfordult, hogy egy koncertet úgy hirdettek, hogy az előadó cigarettázott vagy szivarozott a plakáton. A valóságshow-k szereplői állandóan dohányoznak. Ez mind indirekt reklám" - teszi hozzá a kampány szervezője.

Antmann Katalin szerint azért is kár, hogy ilyen kevesen jelentkeztek, mert a hatékonyságvizsgálatok azt mutatják, hogy akik kibírják, hogy négy hétig nem gyújtanak rá, azok nagy valószínűséggel tovább is kitartanak. A játékban részt vevők negyedének sikerült a végleges leszokás. Végleges leszokásról akkor beszélhetünk, ha valaki több mint egy éve nem gyújtott rá. A szervező különösen aggasztónak tartja a fiatalok és nők dohányzását. "Sajnos még mindig sikk cigarettázni" - panaszolja. Ráadásul a lányok korábban kezdenek el dohányozni, mint a fiúk, és sokkal kitartóbbak is. Az átlagos életkoruk a rászokáskor mindössze 15,7 év. A férfiak ugyan többet cigarettáznak, de nem ragaszkodnak annyira ehhez a szokásukhoz. Többen jelentkeznek a leszoktató programokra is. A nők többsége a terhesség alatt abbahagyja ugyan a dohányzást, de a szülés után újra visszaszokik. "Egyszerűen nem hajlandóak lemondani arról a napi pár szál cigarettáról."