A magyarok szerint jó az EU, de rosszat hoz

A magyarok közel fele azt gondolja, hogy egy év múlva rosszabb lesz a gazdasági helyzet, mint az uniós csatlakozás előtt - derül ki az Európai Bizottság megbízásából, a Magyar Gallup Intézet által készített felmérésből. Ennek ellenére a megkérdezettek 45 százaléka szerint jó dolog az EU-tagság és a nagy többség (63 százalék) az euró bevezetését is támogatja. A felmérésben részt vevő országok közül a legpesszimistábbnak a lengyelek bizonyultak.

Magyarország az egyik legpesszimistább új EU-tag. Az Európai Bizottság megbízásából az újonnan csatlakozott országokban, illetve a három korábbi tagjelöltnél (Bulgáriában, Romániában és Törökországban) készített felmérés szerint a magyarok 47 százaléka úgy véli, egy évvel a csatlakozás után rosszabb lesz a magyar gazdaság helyzete, mint most. Mindössze a megkérdezettek 15 százaléka volt bizakodó a kilátásokat illetően. A legpesszimistábbak a csehek (mindössze 10 százalékuk vár gazdasági javulást az EU-tól) és a lengyelek (ahol a megkérdezettek 59 százaléka rosszabb gazdasági helyzetet vár).

Ennek ellenére a többség (a megkérdezettek 45 százaléka) úgy véli, hogy jó dolog az EU-csatlakozás, és mindössze 13 százalékuk mondta ennek az ellenkezőjét. Ezzel Magyarország a középmezőnybe tartozik. A csatlakozóknál (átlagban) a válaszadók 43 százaléka tartja jó, 16 pedig rossz dolognak a belépést. A magyar válaszadók nagy többsége, 63 százaléka az euró bevezetését is támogatja.

A felmérésben vizsgálták azt is, hogy mennyire bíznak meg állami intézményeikben az új tagországok polgárai. A magyar válaszok ebből a szempontból kicsit optimistábbak, mint a csatlakozó országok átlaga. A megkérdezettek 13 százaléka ugyanis azt mondta, bízik a politikai pártokban (a tíz csatlakozó átlaga 7 százalék), míg a kormányban 31 százalékuk (az átlag 17), a parlamentben pedig 29 százalékuk (az átlag 16) bízik meg.

A csatlakozók a közös európai intézményeket jóval inkább támogatják. A megkérdezettek 61 százaléka egyet ért azzal, hogy az EU-nak legyen közös külügyminisztere, 73 százalékuk pedig a közös EU-hadsereg felállításával is egyet ért. A magyar válaszadók 2-3 százalékkal az átlag fölött támogatják a közös európai intézményeket.

Az európai parlamenti választások támogatottsága ugyanakkor alacsonynak mondható. Bár a tíz csatlakozó országban négy megkérdezettből három fontosnak tartja az EP-választást (Magyarországon a megkérdezettek 80 százaléka vélekedett így), csak a megkérdezettek 44 százalék mondta azt, hogy valószínűleg elmegy szavazni. A biztos szavazók aránya pedig mindössze 32 (Magyarországon 48) százalék.