Csütörtökön az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága rendkívüli ülésére meghívott több tucat kábítószer-problémával foglalkozó szakembert és szervezetet, hogy az uniós csatlakozás kapcsán tárgyaljanak a drogstratégiáról. A bizottság tagjai azonban csak az első néhány szónokot hallgatták meg, a politikusokat látványosan nem érdekelte a vita. A meghívott szervezetek képviselői pedig elsősorban arról beszéltek, hogy kevés pénzt ad az állam. A kormány sem tervez módosítást a drogtörvényen ebben a ciklusban. Az EU új készülő drogstratégiája azonban hosszabb távon a magyar törvények lazulását is hozhatja: egy tervezet szerint az Unióban megkülönböztetnék a kenderszármazékokat a többi kábítószertől, így a marihuána különleges jogállású szer lehetne.
Az Unió kenderszármazékokról szóló tervét Lévay Miklós, a Miskolci Egyetem tanára ismertette. Az Unió eddig nem határozta meg részletesen, hogy tagországai hogyan kezeljék a drogkérdést. Így fordulhatott elő, hogy míg Hollandiában boltban lehet marihuánát venni, addig máshol a fogyasztók ellen is fellép a helyi rendőrség. Általában azonban Európában egyre kevesebbet foglalkoznak a hatóságok a füvezőkkel.
Egy EU-tervezet közös politikát sürget a szerrel kapcsolatban. E szerint "minősítő körülménynek" számítana, hogy az uniós polgárok mennyire veszélyes droggal kerülnek kapcsolatba. Vagyis a keményebb drogokkal kapcsolatba kerülők ellen szigorúbban kellene fellépni. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az úgynevezett lágy drogokkal szemben puhább retorziók várhatók. Lévay nem győzte hangsúlyozni a mondat jelentőségét: ez lenne az első nemzetközi szerződés, mely különbséget tesz a lágy és kemény drogok között. Az EU még nem tudott dűlőre jutni a kérdésben, mert néhány tagállam nem hajlandó elfogadni a szabályt.
A könnyű drogok törvényi megkülönböztetését követelte a magyar Országgyűléstől a Kendermag Egyesület is, múlt hétvégi tüntetésén. Mesterházy Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) politikai államtitkára azt mondta az [origo]-nak, hogy ebben a ciklusban a kormány már nem akar hozzányúlni a drogtörvényhez. Gábor Edina, a minisztérium drogügyekkel megbízott helyettes államtitkára is megerősítette, hogy most nem terveznek törvényi különbségtételt a drogok között. Arra nem tudott válaszolni, hogy a frissen csatlakozott Magyarország mit fog képviselni az ezzel kapcsolatos uniós vitában. "Még nem alakítottuk ki az álláspontunkat, el kell gondolkozni rajta. Előnyei és hátrányai is lennének a különbségtételnek."
Bizonyos lazításra azonban már most is ösztökéli az EU az európai kormányokat: a fogyasztókat megbélyegző büntetésektől óvják a tagállamokat. Külön felhívja az Unió a kormányok figyelmét, hogy ne büntessék szabadságvesztéssel a fogyasztókat. Ráadásul az új EU-drogstratégia kialakításával kapcsolatban annyit már elfogadtak a tagállamok, hogy a szabályozáskor a kutatókra és nem a közhangulatra hallgatnak majd. Ez a hozzáállás pedig inkább a liberalizálásnak kedvez, hiszen a szigor a legtöbb szakember szerint nem hoz eredményt.
"A hatékonyságnak, a bizonyítékokon alapuló szakmapolitikai problémakezelésnek kell döntőnek lennie, nem pedig a közhangulatnak, és én messzemenően egyetértek ezzel" - mondta Gábor Edina. Hozzátette, hogy az EU immár hivatalosan is támogatja az ártalomcsökkentő programokat. Többek között ide tartoznak a Magyarországon is nagy vitákat kavart Metadon- és tűcsere-programok is. A függőknek államilag kiutalt heroin vagy a belövőszobák is ide tartoznak, de az ellenséges közhangulat miatt kevesebb tagországban vezették be őket.
Az Unió tervei között szerepel, hogy a tagállamok ne büntessék meg szigorúan azokat a drogfüggőket sem, akik ugyan árulnak kábítószert, de csak olyan mennyiségben, hogy saját napi adagjukat képesek legyenek előteremteni.