Magyarországon a fogyasztók ellen 2003. március elseje óta nem feltétlenül alkalmazzák a büntető törvénykönyvet. A lebuktatott fogyasztók választhatják az úgynevezett elterelés lehetőségét is: ez azt jelenti, hogy a vádemelést elhalasztják, az illetőnek pedig hat hónapig kezelésre kell járnia. Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért nevében azonban azt mondta a vitanapon, hogy az elterelés "nem működik, jogi okok miatt diszfunkcionális".
Az elterelést ugyanis csak azok kezdhetik meg, akiknek az ügyében a bíróság már kimondta a vádemelés elhalasztását. Vagyis általában hónapokkal, néha több mint egy évvel azután, hogy valaki lebukott. Így az elterelés nem arról szól, hogy megpróbálnak segíteni a fogyasztónak, hogy ne drogozzon, hiszen mire az elterelés megkezdődik, addigra teljesen megváltozhat az érintett helyzete. Ha javul, akkor az elterelés értelmetlenné válik, ha romlik, akkor pedig sokszor késő lehet már belekezdeni. Így nem a segítség, hanem a pecsétszerzés lett az elterelés funkciója. A rendőrség ráadásul nem fogadja el, ha valaki - például mert valóban szüksége van rá - a bírósági pecsét kiadása előtt kezdi meg az elterelést.
További furcsasága a magyar szabályozásnak, hogy az ügyészség összeadja az összes kábítószert, amit a lebukott fogyasztó valaha magához vett, és ez alapján szabják ki a büntetést. Ha valaki drogfüggő, akkor biztosan fogyasztott már annyit, ami túllép a csekély mennyiségnek mondott büntetőjogi kategórián. Ilyenkor viszont nincs lehetőség az elterelésre, mert az elsőfokú ítéletig nem lehet kimondani a vádhalasztást. Vagyis éppen azok kerülnek ki a segítő szolgáltatásból, akik leginkább rászorulnak. Aki évek óta heroinozik, az nem mehet tehát elterelésre, viszont aki élete első marihuánás cigijével lebukik, azt hat hónapon át kezeli az állam.
A Baptista Szeretetszolgálat nevében Miletics Marcell sem tudott együtt örülni Gábor Edina államtitkárral, aki az ártalomcsökkentés európai elfogadását üdvözölte. Magyarországon ugyanis a tűcsere-programot lehetetlenné teszi a rendőrség. A program lényege, hogy az intravénás drogokat használók a Szeretetszolgálat lakótelepeket járó buszában steril fecskendőt kaphatnak. Ez azért fontos, mert a HIV és a hepatitis C rendkívül gyorsan terjed a közös tűt használók között. A busz hiába működik azonban, mert a rendőrség rendszeresen lecsap az előtte sorban állókra. Az államilag elfogadott, anonim program használóit rendszeresen megmotozzák, házkutatást tartanak náluk. Ezért Miletics szerint az érintettek 1-2 százaléka meri csak igénybe venni a szolgáltatást.
Gábor Edina helyettes államtitkár Miletics panaszára az ülés végén nem reagált. Az eltereléssel kapcsolatban azonban azt ígérte, hogy a GYISM megkeresi a megoldásokat, hogy a lebukott fogyasztó azonnal elmehessen elterelésre. Mesterházy Attila államtitkár azt mondta, hogy nagyon elégedett az eltereléssel, amit szerinte egy felmérés is alátámaszt: az elterelésen eddig részt vett 1000 ember 80 százaléka elsősorban azt emelte ki, hogy hasznos életvezetési tanácsokat kapott, és csak másodsroban említették, hogy az elterelés fő haszna a büntetés elkelrülése volt.
A felszólaló szakemberek sokszor egymással összeegyeztethetetlen dolgokat követeltek. Szabó Endre a Nagycsaládosok Országos Egyesülete nevében például arról beszélt, hogy a drogbarát politikát sugalló médiumokat meg kellene büntetni. Szerinte az otthonteremtési támogatás visszaállításával és a gyermekek után járó magasabb adókedvezményekkel is lehetne harcolni a kábítószerek ellen, utalt a Fidesz programjának két fontos pillérére mint a drogprevenció eszközeire. László Pálné, a Fejlődés Művészete Alapítvány munkatársa pedig arról beszélt a vitában, hogy "szeretet nélkül az élet nem igazi" ezért szeretettel kell küzdeni a drog ellen. Dominus Ákos a Szubjektív Értékek Alapítvány nevében viszont arra biztatta a kormányt, hogy legalizálja a könnyű drogokat.
Magyari Péter