Több ezer uniós zászlót vettek az önkormányzatok

Sok településen azt sem tudták, kötelező-e kitűzni a hivatalok épületére az uniós zászlót, az önkormányzatok többsége nem tétovázott, zászlókat vásárolt - írja a Népszabadság. A Külügyminisztérium protokollfőosztályának vezető főtanácsosa szerint nincs szabály, az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, kitűzik-e az unió zászlaját.

A csatlakozás előtt egy budapesti zászlókészítő sorra felhívta a települési önkormányzatokat, hogy uniós lobogóit ajánlja. Az önkormányzatoknál gyakran bizonytalanok voltak, nem tudták kötelező-e a zászló, aztán általában a zászlóvásárlás mellett döntöttek - írja a Népszabadság. A zászlóárfolyam 4 és 25 ezer forint között mozog, amelyik lobogó ennél többe kerül, az valamilyen egyedi igény szerint készült. A gyártók szerint néhány hét alatt több ezer darabot adtak el a tizenkét csillagos kék lobogóból, vagyis többet, mint az elmúlt egy-két évben összesen.

Néhány héttel ezelőtt még a Belügyminisztériumban sem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy kötelezővé teszik-e, szabályozzák-e az uniós zászló használatát. Bán János, a Külügyminisztérium protokollfőosztályának vezető főtanácsosa viszont magabiztosan közölte: nincs szabály, az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, kitűzik-e az unió zászlaját.

A leglelkesebb vásárlók közé tartozott például a májusi ünnepen példásan a magyar, az uniós meg a testvérvárosi zászlóval fellobogózott Veresegyház: a Pest megyei kisvárosban száz lakosra jut egy uniós zászló. Pásztor Béla, a település polgármestere a Népszabadságnak elmondta, hogy több mint száz lobogót vásároltak, ezek közül a négy nagyot ünnepnapokon kitűzik a városházára, az iskolákra és a könyvtárra.