Hétfőn hirdeti ki határozatát a gyűlöletbeszédről az Ab

Hétfőn hirdeti ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos határozatát az Alkotmánybíróság. A testülethez még decemberben fordult Mádl Ferenc államfő, aki úgy véli a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusa alapján a  bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék.

Az Alkotmánybíróság Mádl Ferenc gyűlöletbeszéddel kapcsolatos előzetes normakontrollra irányuló indítványa nyomán született határozatát hétfőn nyilvánosan hirdeti ki. Az Országgyűlés decemberben fogadta el a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának módosítását.

A büntető törvénykönyv parlament által megszavazott új, közösség elleni izgatásra vonatkozó rendelkezése szerint "aki nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, s három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Az államfő december 22-én, a megszavazott törvénymódosítás kihirdetése előtt az Alkotmánybírósághoz fordult. Mádl Ferenc álláspontja szerint nagy a veszélye annak, hogy az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Továbbá az ítélkezés során komoly bizonytalanságok adódhatnának.

Az államfő sajtóirodájának korábbi közleménye tartalmazza: a gyűlöletkeltő beszéddel szemben elsősorban nem a tárgyalótermekben, hanem a nyilvánosság előtt, vélemények ütköztetésével kell megküzdeni.

A törvénymódosításról a parlamenti szavazás előtt széles körű sajtópolémia bontakozott ki. Sólyom László jogtudósnak, az Alkotmánybíróság első elnökének és Kis János filozófusnak, korábbi szabad demokrata politikusnak a közös cikke amellett foglalt állást, hogy a módosítás szükségtelen, alkotmányellenes és csorbítja a szólásszabadságot. A gyűlöletbeszéd ellen a meglévő büntető és polgári jogi szabályok következetesebb alkalmazásával és a politikai közbeszéd, a kultúra eszközeivel kell fellépni.

Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint viszont a módosítás időszerű és alkotmányos. A miniszter egy nyilatkozatában úgy érvelt: a gyűlöletbeszéd szabályozásánál két alapjog ütközik, a véleménynyilvánítás, valamint az emberi méltósághoz való jog, azonban az egyik védelmében a másik korlátozható.

"Meggyőződésem, hogy az Alkotmánybíróság próbáját kiállja a közösség elleni izgatás büntető törvénykönyvi szabályaira vonatkozó módosító javaslat" - hangoztatta a Parlamentben a miniszter. Úgy vélekedett: ha egy társadalom más eszközökkel nem tud mit kezdeni egy devianciával, akkor ultima ratióként a büntetőjogot is fel kell használnia. "A nullával egyenértékű az, amit eddig e téren az etika, a társadalmi fellépés, a politikai közbeszéd vagy akár a polgári jog eszközeivel elértünk" - jegyezte meg Bárándy Péter.

Szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet: a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint az állam csak akkor tilthatja be az erőszakra felhívó közbeszédet, ha az közvetlen, azonnali veszélyt jelent. A közvéleményt felkavaró szélsőséges megnyilvánulásokat Nyugat-Európában a polgári jog eszközeivel, nagy összegű kártérítési perekkel igyekeznek megfékezni.

A parlamenti vita során nem támogatta a javaslatot sem az SZDSZ, sem a két ellenzéki párt. A "galíciai jöttmentek" kirekesztésére felhívó ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész közösség elleni izgatás vádja alóli bírósági felmentése nyomán annyiban módosult az SZDSZ álláspontja, hogy a szavazást a frakciótagok lelkiismeretére bízták. De Fodor Gábor szabad demokrata képviselő például azt hangoztatta, hogy nem ért egyet a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogszabály megszavazásával, azt nem tartja helyesnek, alkotmányosnak.