Nem lesz bűntény a cigányozás

Alkotmányellenes a gyűlöletbeszédet szabályozó jogszabály az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A testület Mádl Ferenc államfő beadványa alapján vizsgálta meg a törvénymódosítást. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte: a jogszabály alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Az MSZP tudatta: négypárti egyeztetést kezdeményez az alkotmány módosítására, hogy ne lehessen etnikai alapon becsmérelni.

Eörsi Mátyás, a háttérben balra Zoltai Gusztáv

Jelen volt a hétfői határozathirdetésen Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő, aki bejelentette: az SZDSZ-frakció már elkészített egy új törvénymódosítást, amit a napokban benyújtanak. Közölte: az Ab határozat fényében is kijelenti, hogy ez lesz az alkotmányos megoldás. "A magyar politikának mindent meg kell tennie, hogy a gyűlöletkeltéssel szemben fellépjen, ugyanakkor az Alkotmányt is tisztelni kell" - mondta.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szervezetének vezetője is megjelent a határozathirdetésen, és azt mondta, mélységesen lesújtotta a döntés. "Enyhe kifejezés, hogy csalódottnak látszom" - közölte. Hozzátette: tudomásul veszik a döntést.

Bócz Endre az igazságügyi tárca képviseletében közölte: az Alkotmánybíróság határozata irányadó, azt tudomásul kell venni. A döntés mögött meghúzódó érvrendszer az alkotmánybírák véleményét tükrözi, a vélemény pedig szabad, mint a határozathirdetésben is elhangzott" - jegyezte meg.

"Véleményünk szerint Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol lezsidózni, lecigányozni, lefasisztázni, etnikai alapon becsmérelni és uszítani senkit ne lehessen. Ha az Alkotmányunk ezt nem engedi, akkor módosítani kell az alaptörvényt. Az MSZP az Országgyűlés őszi ülésszakán kezdeményezi a szükséges négypárti egyeztetést és módosítást" - áll az MSZP-frakció rövid közleményében.

A Fidesz-frakciót "nem lepte meg", hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek találta a Büntető Törvénykönyv (Btk.) gyűlöletbeszédre vonatkozó módosítását - mondta Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes az MTI-nek.

Répássy emlékeztetett arra, hogy a módosítás parlamenti vitájában a Fidesz-frakció folyamatosan hangot adott alkotmányossági aggályainak. "A kormány és különösképpen az igazságügy-miniszter azonban makacsul kitartott a javaslat alkotmányossága mellett" - jegyezte meg a fideszes képviselő. Azt is mondta: sokatmondónak találja, hogy az Alkotmánybíróság egyhangúan foglalt állást az indítvány alkotmányellenessége mellett.

Az MDF szerint az Alkotmánybíróság döntése a gyűlöletbeszéd ügyében nem okozott meglepetést, az várható volt - közölte Herényi Károly az MTI-vel. Az MDF már a törvénymódosítás parlamenti vitájában alkotmányos aggályainak adott hangot, hiszen a Btk. vonatkozó paragrafusának módosítása alkotmányellenesen korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát - mondta a frakcióvezető.

"Az Országgyűlés tekintélyét ássa alá az a kormányzati előkészítő munka, amelynek következtében az Alkotmánybíróság rendre alkotmányellenesnek minősíti a kormánytöbbség által elfogadott törvényeket" - jelentette ki Herényi Károly. Hozzátette: az MDF az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében felszólítja a kormányt, hogy az általa beterjesztett javaslatokat szakmailag és jogilag sokkal alaposabban készítse elő.