Halogatják a lemondást a mandátumhalmozó képviselők

A vasárnapi európai parlamenti választáson nyolc olyan képviselő is kijutott Brüsszelbe, aki országgyűlési képviselői mandátummal is rendelkezik. Nekik július 20-a, vagyis a hivatalos beiktatás után két hónap áll a rendelkezésükre, hogy megszüntessék az összeférhetetlenséget és lemondjanak egyik mandátumukról. A pártok közül eddig egyelőre csak a Fidesz foglalkozott az utódlás kérdésével, náluk két képviselő ugyanis egyéni mandátummal rendelkezik, így miattuk időközi választást kell kiírni. Az egyik érintett, Szájer József ezt méltánytalannak tartja.

Az MSZP-nél Gurmai Zitának, Tabajdi Csabának, Fazakas Szabolcsnak és Kósáné Kovács Magdának, a Fidesznél Pálfi Istvánnak, Surján Lászlónak és Szájer Józsefnek, míg az SZDSZ-nél Szent-Iványi Istvánnak kell lemondania országgyűlési képviselői mandátumáról, amennyiben be akarja tölteni európai parlamenti képviselői mandátumát. Az uniós jogszabály szerint ugyanis EP-képviselő nem lehet a nemzeti parlamentnek is tagja. Ez alól a szabály alól egyedül Írország és Nagy-Britannia kapott átmeneti mentességet.

A nyári parlamenti ülésezési szünet előtt várhatóan az Országgyűlés még elfogadja az EP-képviselők jogállásáról szóló törvényt is, amely rendezi többek között, hogy a képviselőknek milyen határidővel kell megszüntetniük az összeférhetetlenséget. Ez a jelenlegi törvénytervezet szerint két hónap a beiktatástól számítva.

Az érintett képviselők közül egyedül a fideszes Surján Lászlónak, Szécsény képviselőjének és Szájer Józsefnek, Sopron országgyűlési képviselőjének van egyéni képviselői mandátuma, a többiek listáról kerültek be az Országgyűlésbe. Az ő esetükben így viszonylag egyszerűbb a mandátum betöltése. Surján és Szájer választókörzetében azonban időközi választást kell kiírni. Szájer ezt méltánytalannak tartja.

"Nagy aggodalom nincs, hogy esetleg ne a Fidesz nyeré az időközi választást, csak a mandátumot sajnálom, hogy Magyarország nem kért mentességet. Egy évig elláttam párhuzamosan a megfigyelői és az országgyűlési képviselői teendőket, a hátralévő másfél évben sem lett volna ez reménytelen, így méltánytalannak tartom, hogy le kell mondanom" - mondta az [origo]-nak Sopron képviselője.

Szájer megjegyezte: régóta gondolkodik a Fidesz az utódlás kérdésén. Egyelőre még nincs konkrét jelölt, körülbelül egy tucatnyi név merült fel, csupa helyi ember. Ha a politikus lemond mandátumáról, az Országos Választási Bizottság dönt az időközi választás kiírásáról. Szájer elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy esetleg a többi párttal is konzultálnak arról, ki mikor mond le.

Egyelőre még sem az MSZP, sem az SZDSZ nem foglalkozott konkrétan a lemondó képviselők mandátumának betöltésével. "A mostani elnökségi ülés nem foglalkozott a pótlással, ez talán a következő ülés témája lehet. A végső szót az Országos Választmány mondja ki" - mondta az [origo]-nak Nyakó István, az MSZP szóvivője. Arra a kérdésre, miszerint az utódok kiválasztásánál milyen szempontokat mérlegelnek, a szóvivő példaként említette, hogy irányadó lehet a hasonló foglalkozás, de mérlegelhetik azt is, a következő két évben milyen tudású szakemberre lehet leginkább szükség.

Az SZDSZ-nél az ügyvivői testület tesz javaslatot Szent-Iványi utódjára, és az Országos Tanács dönt végül. A keddi ügyvivői testületi ülésen még nem került szóba a téma - mondta az [origo]-nak Szent-Iványi, aki szerint ez a kérdés még nem sürgős. Az utód kiválasztásának lehetséges szempontjai között említette a szabad demokrata politikus, hogy például egy közgazdász nagyon hiányzik a frakcióból. Elképzelhető azonban, hogy egy olyan megyéből választanak utódot, ahol jól szerepelt az SZDSZ, de nem jutott be egyéni képviselő a Parlamentbe. A párt megújítása szempontjából ugyanakkor szükséges lehet egy tehetséges fiatal bejuttatása, vagy épp ellenkezőleg, egy régi, ismert névvel is erősíthetik a frakciót. "Nem tudom, melyik szempont lesz a döntő" - jegyezte meg Szent-Iványi.

Kapcsándi Dóra