Titkolja a 3 milliós roma-felmérést a minisztérium

Bár kifizette az érte járó közel 3 millió forintot, mégsem hozza nyilvánosságra az egészségügyi tárca annak a romákkal kapcsolatos felmérésnek az eredményeit, amelyet provokatív kérdései miatt több támadás ért korábban. A tárcánál mindössze annyit közöltek az [origo]-val: a korábbi támadások miatt nem jelentetik meg és nem is használják fel a kutatási eredményeket. Korábban a tárca és a felmérést végző cég illetékesei is védelmükbe vették a felmérést.

Korábbi vitákra hivatkozva nem hozza nyilvánosságra az egészségügyi tárca annak a felmérésnek az eredményeit, amely a védőnők és háziorvosok cigányellenességét vizsgálta. "Most különböző tulajdonságokat fogunk felsorolni. Ön szerint mennyire jellemezőek a magyarországi cigányokra? Lusták, piszkosak, összeférhetetlenek, megbízhatatlanok, túlságosan hangosak, van bennük bűnözői hajlam" - ilyen és ehhez hasonló provokatív kérdések szerepeltek a tavasszal végzett kutatásban, amelyekre ötfokozatú skálán kellett megjelölni a megfelelő választ. A felmérést az egészségügyi tárca megbízásából a Delphoi Consulting Társadalomtudományi Kutatóműhely, a szakmai ellenőrzést pedig az Országos Alapellátási Intézet végezte.

Bár a minisztérium kifizette a cégnek az [origo] információi szerint 2,8 millió forintos díjat a felmérésért, az eredményeket mégsem kívánják felhasználni. Tóth Judit, a minisztérium szóvivője az [origo]-nak elmondta: a korábbi támadások miatt nem jelentetik meg a felmérés eredményeit, nem pedig azért, mert abból valamilyen riasztó kép derült ki. "Tisztában vagyunk vele, hogy milyen előítéletek vannak a romákkal szemben az egészségügyben" - mondta Tóth, aki szerint a tárca azért levonja majd a megfelelő következtetéseket a nem publikált felmérésből.

Megkerestük a Delphoi Consultingot is, ahol elmondták: a cég az elvégzett kutatást szakfolyóiratokban hozza nyilvánosságra, de csak ősszel, mert ennyi a publikáció átfutási ideje. Azt azonban nem indokolták meg, hogy az ősszel nyilvánosságra kerülő kutatás részeredményeit, feldolgozott részleteit miért nem ismerhetjük meg addig is. A cégnél mindössze annyit közöltek, ha előbb szeretnénk eredményeket látni, akkor forduljunk az egészségügyi tárcához, mert ők a megrendelők.

A kérdőív körüli titkolózás annak ellenére nagy, hogy a provokatív kérdésekből álló kutatást korábban a felmérést végző cég és az egészségügyi tárca illetékesei is védelmükbe vették. Göncz Kinga, az egészségügyi minisztérium korábbi politikai államtitkára az ügy kirobbanásakor azt mondta: a provokatív megközelítés a nemzetközi kutatásokban teljesen elfogadott, nem szokatlan. Babusik Ferenc, a Delphoi Consulting vezetője pedig azt mondta: nem áll szándékos provokáció a kérdések hátterében, három évtizedes nemzetközi gyakorlat szerint úgy mérhető leghatékonyabban a negatív előítélet, ha azok tartalmát fogalmazzák meg a kérdésekben.

A felmérést korábban több támadás érte. A Magyar Orvosi Kamara és több magánszemély a kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, illetve az adatvédelmi biztoshoz fordult a kérdőív miatt. A két ombudsman szerint a kérdőív számos olyan adat közlését kéri (mint például a kitöltők világnézete, politikai hovatartozása, vallásossága), amelynek az elérni kívánt célhoz semmi köze.