A NATO-országokban a szeptember 11-i merényletek után kezdték kidolgozni a hasonló támadások esetén alkalmazható jogszabályokat. A szövetség elvi döntése szerint a terroristák kezébe került, nagy katasztrófával fenyegető civil repülőgép is fegyvernek minősíthető. Ilyen esetekben a légteret védő hadseregnek kell beavatkoznia. Németországban hosszasan és nyilvánosan vitatkoztak erről a szabályozásról, végül úgy döntöttek, hogy terrortámadások esetén továbbra is a rendőrséget vetik be, ám ha egy eltérített gép felhőkarcolót, atomerőművet fenyeget, a légierő segítségét kérhetik. A gép lelövéséről a védelmi miniszter dönt.
Magyarországon nem hozták nyilvánosságra, hogy ki viseli a felelősséget a polgári gépek, így akár több száz utas lelövéséért. A kormányhatározat a lap értesülései szerint azt szabályozza, hogy milyen körülményeknek kell kialakulniuk (megszakad a kapcsolat a géppel, a pilóták nem reagálnak a jelzésekre, a gép eltér a kijelölt útvonaltól) ahhoz, hogy feláldozhatók legyenek a repülőgép utasai egy nagyobb katasztrófa megakadályozása érdekében - derül ki a Népszabadság írásából.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter pénteken az MTI-nek megerősítette a lap értesülését. "Egy titkos kormányhatározatról (...) nem tudok nyilatkozni" - mondta a miniszter, hozzátéve: "nincs felhatalmazásom arra, hogy én erről nyilatkozzak". Juhász Ferenc semmiféle információt nem adott a határozat tartalmáról, s nem árulta el azt sem, mikor hozta a döntést a kabinet. Mindössze annyit közölt, hogy ilyen határozat "minden NATO-országban van, tehát ez nem újdonság", "ez egy közös NATO-döntés eredménye".