Nagyon gyorsan, megfelelő információk alapján és felelősséggel kell határoznia annak, akit az egyes országokban felhatalmaztak arra, hogy terrorista céllal eltérített utasszállító repülőgéppel szemben döntést hozzon, és kiadja a tűzparancsot - közölték szakértők pénteken az MTI-vel.
Deák Péter katonai szakértő szerint egy ilyen helyzetben a döntéshozó személynek megfelelő információk és mérlegelés alapján kell döntenie. Példaként említette, hogy olyan esetekben kell a repülőgép megsemmisítéséről dönteni, ha egyértelmű a "célra irányítás", vagy ha a pilóta nem válaszol. Megjegyezte, hogy nem feltétlenül kell egyből lelőni a repülőgépet, előfordulhat az is, hogy először például az egyik hajtómű kilövésével késztetik azt kényszerleszállásra.
Deák szerint egy ilyen helyzetnek meg kell teremteni a társadalompszichológiai feltételeit is, el kell fogadtatni a lakossággal a történteket. Hozzátette: egy ilyen katasztrófahelyzetben azonnal meg kell jelennie egy társadalompszichológiai csoportnak, amely megnyugtatja a lakosságot.
Azonnal használható forgatókönyv-változatokkal kell rendelkeznie a kormányzatnak egy ilyen helyzetre - mondta a szakértő. Ebben többek között szerepelnie kell annak, hogy hogyan tájékoztatják a lakosságot, a lelőtt repülőgépen ülők hozzátartozóit és a médiát.
Deák nem kívánt találgatásokba bocsátkozni annak kapcsán, hogy Magyarországon kit jelöltek ki arra a feladatra, hogy döntsön egy polgári repülőgép lelövéséről.
Kositzky Attila nyugállományú altábornagy, a magyar légierő volt parancsnoka szintén előrebocsátotta, hogy nem ismeri a kormányhatározatot, ugyanakkor elmondta: a polgári repülés biztonságát szavatoló, 1944 decemberében elfogadott chicagói egyezményt a magyar kormány 1971-ben írta alá. Az egyezmény és az arra épülő kormányhatározat szerint az adott államok joga, hogy a területükön olyan légtereket jelöljenek ki, amelyeken belül tiltott, vagy korlátozott a repülés. Az altábornagy a magyarországi repülőtérképről ezek között említette a paksi atomerőművet, a Parlament környékét, valamint az olajfinomítókat, a gáztelepeket és a nagyobb lakóterületek központjait.
Szerinte az egyezmény 12. cikkelyének utolsó mondata értelmében a repülési szabályokat durván megsértő személyt az adott országok üldözni kötelesek. Mint elmondta, ilyenkor két, úgynevezett készültségi vadászgép indul el, amelyek először megpróbálják igazoltatni a levegőben a járművet. Ha a repülő pályája vészesen eltér, a pilótákkal nincs kapcsolat és a gép senkinek a rádiójelére nem válaszol, dönteni kell: vállalja az állam vezetése a kockázatot, vagy tűzparancsot ad a vadászgépek pilótáinak.
"Iszonyatosan nagy felelősség" - mondta az altábornagy, hozzátéve, hogy egy polgári gép egy perc alatt 10-15 kilométert tesz meg, ezért nagyon gyorsan kell dönteni. Reményének adott hangot, hogy ilyen eset soha nem következik be Magyarországon.
Kositzky Attila elmondta, hogy a nyugati országokban hosszú időn keresztül "egy politikai személynek", köztársasági elnöknek vagy miniszterelnöknek kellett kiadnia a parancsot arra, hogy a vadászgépek nyissanak figyelmeztető tüzet, vagy semmisítsék meg az utasszállítót. Ma inkább arra hajlanak, hogy a tűznyitás jogkörét arra a szintre "adják le", ahol a valós adatokkal rendelkeznek - tette hozzá.
Az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én négy repülőgépet térítettek el terroristák. A személyszállító gépek közül kettő a New York-i Világkereskedelmi Központnak ütközött, egy másik a védelmi minisztérium, a Pentagon épületébe csapódott, míg a negyedik egy pennsylvániai mezőn zuhant le.
A terrorcselekményeket követően az Egyesült Államokban megszigorították a repülőterek ellenőrzését és az utasok átvizsgálását, majd döntés született arról is, hogy a gépeket biztonsági személyzet kísérje.
A terrorcselekményeket kivizsgáló bizottság a napokban ismertetett jelentése szerint az amerikai légvédelem végzetesen felkészületlen volt az említett terrorcselekmények elhárítására.
A jelentés szerint a légvédelemnek nem volt esélye arra, hogy lelője a terroristák hatalmába került gépeket. A dokumentum írói szerint a késedelem fő oka az volt, hogy az eljárási szabályokat az ellenlépésekre némi időt hagyó túszejtő-zsaroló terrorakciókra dolgozták ki, nem pedig az öngyilkos gépeltérítések esetére.
[origo]/MTI