Jogellenesen rúgták ki a KSH elnökét

Jogellenesen mentették fel a Központi Statisztikai Hivatal elnökét a munkaügyi bíróság szerint - mondta az [origo]-nak a tavaly novemberben felmentett hivatalvezető ügyvédje. A Miniszterelnöki Hivatalt pénzbírság és kártérítés megfizetésére is kötelezheti a bíróság, amely az ügyvéd szerint kimondta, hogy a KSH elnökét nem lehet csak úgy, indoklás nélkül felmenteni. A kedden hozott ítélet nem jogerős.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság kedden hozott ítéletet a Központi Statisztikai Hivatal elnökének tavaly novemberi menesztése ügyében. Mellár Tamás ügyvédje, Trinn Gábor az [origo]-nak elmondta, a bíróság keddi ítéletében elfogadta az összes érvüket, és kimondta, hogy jogellenes volt a felmentés. A bíróság közbenső ítéletet hozott, a KSH képviselője ugyanis a tárgyaláson nem tudta megmondani, hogy távozásakor mekkora volt Mellár átlagilletménye, márpedig ennek az összegnek az alapján szabják ki a Miniszterelnöki Hivatalra (MeH) a bírságot.

Az ügyvéd elmondása szerint a bíróság kimondta, hogy a MeH érvelésével ellentétben a KSH-elnök felmentéséhez nem adhat alapot az államtitkárok jogállásáról szóló törvény. Ezen jogszabály szerint az államtitkári pozícióban lévő személyeket indoklás nélkül fel lehet menteni. A bíróság szerint azonban attól, hogy a KSH elnöke államtitkári juttatásban részesül, még nem államtitkár, és rá nem is az államtitkárok jogállásáról szóló törvény, hanem a KSH-ról szóló törvény vonatkozik - mondta az ügyvéd, aki emlékeztetett arra is, hogy a KSH-ról szóló jogszabály kimondja, hogy a hivatal vezetőjének megbízása határozott időre, hat évre szól.

Trinn közlése szerint a bíróság érvei között szerepelt az is, hogy a KSH elnökét éppen azért nevezik ki hat évre, hogy a négyéves kormányzati ciklusoktól függetlenül lássa el feladatát.

Az ügyvéd elmondta, a bíróság emlékeztetett Bihari Mihály alkotmánybírónak a PSZÁF-törvényről idén márciusban hozott alkotmánybírósági határozathoz fűzött párhuzamos indoklására is. Ebben többek között az áll: "A demokratikus jogállam alkotmányos értékéből levezethető követelmény (...), hogy az Országgyűlés által megválasztott vezetők, testületek tagjai kitölthessék törvényben meghatározott megbízatási idejüket. Megbízatási idejük lerövidítésére csak a törvényben meghatározott objektív vagy szubjektív okok (lemondás, halál, visszahívás, összeférhetetlenség megállapítása, stb.) alapján kerülhet sor."

Mellár és ügyvédje azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a felmentés jogellenességét, továbbá, hogy a MeH-et kötelezze bírság és nem vagyoni kártérítés megfizetésére. A bírság Mellár havi átlagilletményének 2-12-szerese lehet a bíróság döntésétől függően. Nem vagyoni kártérítést azért kértek, mert az ügyvéd szerint az eljárás sérthette Mellár hírnevét. A bíróság arról később dönt, hogy mekkora bírságot kell fizetnie a MeH-nek. A kedden hozott ítélet nem jogerős.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormányülésen nem volt szó a bírósági ítéletről. Közölte azt is, hogy az esetleges fellebbezésről a KSH fog dönteni.

Mellár Tamást tavaly novemberben mentette fel a miniszterelnök, az erről szóló döntést pedig Kiss Péter kancelláriaminiszter közölte az érintettel. Kiss Péter akkor az [origo]-nak csak annyit mondott, hogy szakmai okok miatt került erre sor, de arról már nem beszélt, hogy miben hibázott és hibázott-e szerinte egyáltalán a jelenlegi vezető. Mellár 1998-tól vezette a KSH-t, utóda Pukli Péter lett, aki korábban - 1998 előtt - már dolgozott elnökhelyettesként a hivatalban.