Egy brit tulajdonú, Magyarországon bejegyzett cég, az Eastmine Bányászati Kft. engedélyt kért a Veszprémi Bányakapitányságtól arra, hogy nemesfémek és színesfémek után kutasson a Velencei-tó környékén - erősítették meg az [origo]-nak a bányakapitányságon a Napi Gazdaság információját.
A cég júniusban kapta meg az elvi kutatási engedélyt, ami ugyanakkor csak arra ad lehetőséget, hogy elkészítsenek egy konkrét kutatási tervet arról, hogy pontosan hol, mikor és hogyan akarnak fúrásokat végezni. A kapitányságon kérdésünkre elmondták, a cégnek hat hónapja van arra, hogy ezt benyújtsa. Ezután a szakhatóságok döntenek arról, hogy megadják-e az engedélyt a fúrásokra.
Megkerestük a kutatásokat tervező céget, egyelőre azonban nem sikerült elérnünk egy illetékest sem, így nem sikerült megtudni, hogy milyen terveik vannak arra az esetre, ha engedélyt kapnak a fúrásokra és azok eredményre is vezetnek.
Mint azt a Magyar Geológiai Szolgálattól megtudtuk, a Velencei-tó környékén az ötvenes évektől egészen a hetvenes évekig működtek bányák. Fodor Béla főigazgatói főtanácsadó az [origo]-nak elmondta, hogy ezekben a Szűzvár és Pátka közelében lévő bányákban elsősorban ólomércet bányásztak, de mellette termeltek ki nemesfémeket is. A főtanácsadó közlése szerint először 1958-ban találtak aranyat. Akkor még azt állapították meg, hogy kicsi az arany koncentrációja.
Más eredményre jutott az a cég, amely a kilencvenes évek közepén végzett kutatásokat a Velencei-tónál. A felmérést a Miskolci Egyetem földtani tanszékének vezetője, Földessy János irányította, aki az [origo]-nak elmondta, hogy a kutatásaik szerint jó minőségben és viszonylag nagy koncentrációban található arany a térségben. Földessy elmondása szerint tonnánként néhány grammnyi aranyat lehetne onnan kitermelni, ami jó aránynak számít.
Kérdésünkre, miszerint ha tudták, hogy arany van a föld alatt, akkor miért nem nyitottak bányát a fúrások után, azt mondta, hogy "a kutatás és a bányászat még annál is távolabb van egymástól, mint az első randevú és a gyerekszülés". Megjegyezte, hogy a bányanyitást nehezíti, hogy a térség a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik, és gondot jelenthet az is, hogy a közelben van a Velencei-tó és Székesfehérvár. Földessy hozzátette azt is, hogy ők a kilencvenes évek közepén főleg a Recsk melletti Lahóca aranytartalmát kutatták, és a Velencei-tónál végzett fúrásokkal csak mellékesen foglalkoztak.