Baráth Lajos, a szegedi városi kórház főigazgatójának általános helyettese kijelentette: az eddig lefolytatott vizsgálatokban sincs arra vonatkozó információ, hogy az idős beteg a műtét előtt tiltakozott volna a beavatkozás ellen. Az igaz viszont, hogy a beteg lánya állítja: édesapja, amikor otthonában rosszul lett, a mentősöknek azt mondta, nem akar kórházba menni - közölte Baráth.
A Klubrádiónak szerda este adott interjújában Baráth Lajos viszont nem tagadta a riporter értesülését, miszerint a beteg a hordágyon, a klinikára való átszállítása közben értetlenségét fejezte ki, hogy miért viszik őt műteni.
Valóban nem volt eszméletlen az operáció előtt az az idős férfi, akit a szegedi új klinikán július 3-án tévedésből műtöttek meg, és később elhunyt - mondta az MTI kérdésére az egészségügyi tárca főcsoportvezetője csütörtökön. "Egyetlen pillanatig nem állította senki a szakmai körökből, hogy nem volt magánál" - mondta Kereszty Éva azokkal a sajtóértesülésekkel kapcsolatban, miszerint az idős férfi tudatánál volt az operációt megelőzően.
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) főcsoportvezetője hozzátette: "Valahol a sajtóban amikor az eset elkezdett keringeni, akkor valaki félreértette, és a komatózus állapotot, a zavart tudatállapotot vagy valami hasonlót úgy értelmezte, mintha a beteg nem lett volna eszméleténél." Kereszty Éva elmondta: a műtétre váró, valamint a tévedésből megoperált férfi is "tudatánál volt, de zavartak voltak, hiszen mindkettejüknek a koponyájukban volt az az elváltozás, ami a betegség alapját jelentette". A betegek tudtak beszélni, csak nehezebben reagáltak, ha hozzájuk szóltak, mint egy egészséges ember - közölte.
Hozzátette: "a hiba szempontjából ennek nem volt jelentősége, mert a hiba nem az volt, hogy ők nem mondták meg a nevüket és nem azonosították őket", hanem az, hogy a leleteiket cserélték össze.
Kereszty Éva közölte: arra vonatkozóan nem rendelkeznek adattal, hogy az idős férfi tiltakozott-e a műtét ellen. Hozzátette: ha esetleg tiltakozott is a beteg a beavatkozás ellen, az orvos köteles volt elvégezni a műtétet, mivel a beteg a neve alatt szereplő lelet szerint életveszélyes állapotban volt, amikor azonnal szükséges az életmentő operáció. "Életveszélyben nem kell a beteg beleegyezése, sőt, nem számít, hogy tiltakozik, hiszen az egészségügyi törvény szerint ilyen esetekben az orvosoknak kizárólag a szakma szabályait kell figyelembe venni" - közölte. Hozzátette: hiba volt, ha a műtétről nem tájékoztatták előzetesen a beteget, de önmagában ez azt a tényt nem befolyásolja, hogy meg kellett-e operálni. Mint mondta, a vizsgálatok második fázisában próbálják kideríteni az esetet befolyásoló ilyen körülményeket.
Kereszty szerint az elhunyt férfi fejében négy évvel ezelőtt volt egy olyan vérzés, amely ugyanolyan tüneteket okozott, mint annál a férfinál, aki helyett megoperálták. A műtétre váró férfival szemben viszont a később elhunyt férfit nem kellett volna megoperálni, esetében elég lett volna a gyógyszeres kezelés - tette hozzá.
Július 3-án egy 80 éves ásotthalmi beteg helyett egy azonos korú kisteleki férfit küldtek át a városi kórházból műtétre a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centruma idegsebészeti klinikájára. A betegcsere a koponya felnyitása után derült ki. A kisteleki férfi azóta meghalt, a több órával később megoperált ásotthalmi betegen azóta újabb műtétet hajtottak végre.
Botka László polgármester a múlt hét végén azonnali hatállyal kényszerszabadságra küldte Nárai Györgyöt, a városi kórház főigazgatóját, a szegedi közgyűlés egészségügyi bizottsága pedig hétfőn kezdeményezte a főigazgató felmentését.
A városi kórházban szerdán megkezdődött a fegyelmi meghallgatás, amely - Baráth Lajos szerdai tájékoztatása szerint - jelenleg hét kórházi dolgozót érint. A megbízott főigazgató tájékoztatása szerint a rendőrség is megkezdte a tanúk meghallgatását a kórházban, a többi között szerdán meghallgatták az intézmény orvos-igazgatóját is.