Engedékenyek a hatóságok az állatkínzókkal

Az állatvédők szerint hiába szigorították márciusban az állatvédelmi törvényt, sok helyen mégis elbagatellizálják az állatkínzásos eseteket. A Magyar Állatvédők Országos Szövetsége ezért azzal a kérdéssel fordult a rendőrséghez és a bíróságokhoz, hogy éljenek az új törvény szigorával és büntessék súlyosabban az állatkínzókat.

Az Országgyűlés márciusban fogadta el az állatvédelmi törvény szigorítását, amely bűncselekménynek minősítette az állatkínzást. A módosítás előtt legfeljebb 50 ezer forintos bírság járt az állatkínzásért, márciustól azonban akár két év börtönt is kaphat, aki gerinces állatokat kínoz. A törvény szigorításáért a szükségesnél jóval több, mintegy 350 ezer aláírás gyűlt össze a Tolna Megyei Állat és Természetvédő Alapítvány kezdeményezésére. Az állatvédők szerint azonban sok helyen elbagatellizálják az állatkínzásos esteket, és nem élnek a módosított törvény adta lehetőségekkel.

Addig ülnek ott, amíg komolyan nem veszik

Az alapítvány elnöke, Fiáth Szilvia felemás tapasztalatokról számolt be az [origo]-nak. Másképp értelmezik az állatvédelmi törvényt az ország különböző részein, más súllyal kezeli az eseteket a rendőrség és a bíróságok. Az állatvédők például elégedettek a tolnai megyei rendőrség munkájával, amely szerintük megfelelő komolysággal kezeli az állatkínzásos eseteket. Igaz, nem is tehetnének mást, mert, ahogy Fiáth Szilvia fogalmazott, a tolna megyei állatvédők elmennek a rendőrségre, és addig ülnek ott, amíg komolyan nem veszik az ilyen ügyeket. "Együtt lehet velük működni, főleg ha bemegyünk" - állítja az elnök. Ugyanakkor abban a pest megyei Tápióságon történt esetben, amikor egy férfi bosszúból szomszédja kutyáira és macskáira lövöldözött, a rendőrség csak szabálysértési eljárást indított, mert szerintük az állatkínzás bűncselekménye nem valósult meg. Az állatvédők úgy gondolják, hogy ez az eset kimerítette az állatkínzás kategóriáját.

Az állatvédők sérelmezik a székesfehérvári bíróság döntését is, ahol mindössze 50 ezer forintos bírságot - tehát a törvény szigorítása előtti büntetési tételt - szabtak ki arra a férfira, aki Mezőszentgyörgyön husánggal halálra vert egy kutyát. Fiáth Szilvia szerint az ilyen döntések figyelmen kívül hagyják 400 ezer ember akaratát. "Jó lenne, ha nem fognák fel enyhítő körülményként, ha valaki részegen ver agyon egy állatot" - fogalmazott. Az állatvédők visszatartó erejű ítéleteket várnak. Fiáth Szilvia szerint a felfüggesztett börtönbüntetés lenne a leghatékonyabb eszköz az állatkínzók ellen, és ezt a módosított törvény lehetővé is teszi. "Angliában olyan szigorral kezelik az ilyen esteket, amit itthon el sem tudunk képzelni" - állítja az elnök. Hét és fél millió forintnak megfelelő büntetést vagy másfél év börtönt is kaphat az állatkínzó.

Nem csökkent az állatkínzások száma

Az állatvédők nem a magyar törvény büntetési tételeit kifogásolják, csak azt szeretnék elérni, hogy alkalmazzák is azokat. Ezért a Magyar Állatvédők Országos Szövetsége azzal a kérdéssel fordult a rendőrséghez és a bíróságokhoz, hogy éljenek a törvény adta szigor lehetőségével, és ne bagatellizálják el az állatkínzásos eseteket. Nyilatkozatukban arra hivatkoznak, hogy "tudományos kutatások igazolják, hogy az állatkínzást elkövetők közül sok olyan ember kerül ki, aki később emberellenes bűncselekményeket követ el".

A szigorítás egyelőre nem csökkentette az állatkínzások számát. Fiáth Szilvia szerint még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az emberek ne öljenek, kínozzanak állatokat unalomból, szórakozásból vagy akár bosszúból. Pozitív változás viszont, hogy egyre kevesebben mennek el szótlanul egy-egy ilyen eset mellett. Általában rendőrt hívnak, vagy értesítenek egy állatvédő szervezetet. Fiáth Szilvia úgy gondolja, hogy Magyarország európai megítélése többek között ezen is múlik. "Ne mondhassák azt, hogy itt állatkínzók, mészárosok élnek" - mondja.

Dr. Pallós László, országos állatvédelmi felügyelő elmondta, hogy a törvénnyel keretszabályozást hoztak létre, ami orientálja a jogalkalmazókat, de az ítéletek a bírói hozzáálláson múlnak. "Egy érzékeny lelkű hölgy bíró nyilván mélyebben él meg egy állatkínzási ügyet, és esetleg szigorúbb ítéletet hoz, mint egy férfi" - fogalmazott.