A rendszerváltás óta 20 köztéri szobrot emeltek el kereskedelmi célból a tolvajok, akik főleg alapanyaguk, a bronz miatt vitték a műalkotásokat. A kár összértéke eléri a harmincmillió forintot. A legtöbb szobrot 1997-ben vitték el, főleg a Margitszigetről, ekkor veszett nyoma többek között Lyka Károly, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós portréjának, illetve Kerényi Jenő Lány furulyával című művének. A furulyázó lány eltűnése igazi rejtély, a kétmázsás szobrot nem lehetett egyszerű elvinni a szigetről. A szoborlopásokról a köztéri szobrokat felügyelő Budapest Galéria osztályvezetője, Szilágyi András tájékoztatta a Népszabadságot.
Vittek azonban szobrokat a város más részeiről is, sőt, volt olyan, hogy egy elemelt de utóbb pótolt műalkotást újra elvittek. Nem ritkák a szoborcsonkolások sem.
A szoborlopások a kilencvenes évek végére megritkultak, de időnkét még el-eltűnik egy-egy darab. Tavaly előtt egyet sem, tavaly pedig egy szobrot vittek el - Vigh Tamás Radnótiját, persze a Margitszigetről. A javulás okai összetettek: a rendőrök gyakrabban látogatják a színesfém-kereskedőket, a köztereken polgárőrök figyelnek.
A lopott szobrok közül mindössze két műalkotást sikerült előkeríteni, de az egyiket ezek közül újra elvitték, és másodszorra már nem lett meg.
Az ellopott és feltehetően beolvasztott szobrok azonban nem vesznek el véglegesen, ugyanis általában gipszminta alapján készülnek, amivel újra lehet önteni őket, ha pedig nincs már meg a minta a szobrászok családja őriz egy-két másolatot, vagy fotók alapján lehet rekonstruálni. Ha nincs gipszminta, egy műalkotás pótlása egymillió forint. A Budapest Galéria 16 milliós éves költségvetéssel működik, a szobrok helyreállítása a rendelkezésre álló összeg függvénye - írja a Népszabadság.