Vizsgálóbizottság helyett aratni ment Schamschula

Az Európa legdrágább sztrádájának is hívott M5-ös autópálya keletkezési történetét tárta volna fel az M5-ös vizsgálóbizottság, azonban a koncessziós szerződést 1994-ben aláíró Schamshula György akkori miniszter aratni ment a bizottsági ülés helyett, így csak utódját, az alapszerződést módosító Lotz Károlyt hallgathatták meg. Lotz elmondta, hogy rendkívül súlyos következménnyel járt volna az alapszerződés felmondása.

"Nem tudok elmenni a vizsgálóbizottság ülésére, mert aratás van" - ezekkel a szavakkal mentette ki magát a Boross-kormány közlekedési minisztere, Schamschula György fél nappal a meghallgatása előtt a testület elnökénél, Fónagy Jánosnál. "Jó aratást kívántam neki" - jelezte az elnök, hogy senkit sem lehet kényszeríteni a megjelenésre. Schamschula megígérte neki, hogy legközelebb eljön.

Schamschulát az utódjával, Lotz Károllyal együtt az M5-ös autópálya koncessziós szerződéséről szerette volna meghallgatni a vizsgálóbizottság, azonban csak a Horn-kormány minisztere jelent meg az ülésen. Lotz Károly elődje védelmében elmondta, hogy az ország 10 évvel ezelőtt igen nehéz gazdasági helyzetben volt, a fizetésképtelenség réme fenyegetett, így saját erőből nem lehetett volna sztrádaépítésbe fogni, ezért az alaptevékenységével egyetértett. Hozzátette azonban, hogy a tárca átadás-átvételekor beszélgetett Schamschula Györggyel a koncessziós szerződésről, aki elismerte neki, hogy nehéz helyzetet teremtett a szerződéssel. Megépülése után az M5-ös autópálya útdíja a legmagasabb lett a kontinensen. Kiderült: az útdíjakat számítások és képletek formájában már az eredeti szerződés melléklete rendezte.

Az 1995-ös szerződésmódosítás léptette életbe a koncessziós szerződést a vizsgálóbizottság fideszes elnöke, Fónagy János szerint, aki ezért megkérdezte Lotztól, hogy nem lett volna jobb hagyni kimúlni a korábbi megállapodást. "A koncessziós szerződést csak felmondással lehetett volna érvényteleníteni, amely rendkívül súlyos jogi következményekkel járt volna" - mondta Lotz Károly több korabeli szakértői véleményekre hivatkozva. "Az is fontos szempont volt, hogy épüljön dél felé az autópálya, és ha nem kezdték volna meg az építkezést, akkor a mai napon sem lenne ott autópálya" - érvelt az exminiszter, aki hozzátette, hogy a minden garast a fogához verő Bokros Lajos pénzügyminiszter is támogatta az M5-ös építését, és még tárgyalt is a szerződésmódosításról. "Az adott időben és az adott helyzetben a 1995 végi szerződésmódosítás a lehető legjobb volt" - jelentette ki Bokros Lajos véleményét is idézve Lotz, aki hozzátette, hogy nagyon kis mozgásteret adott nekik az eredeti kontraktus. Így például az eredetileg évi 12 milliárd forintos üzemeltetési hozzájárulást sikerült lealkudni úgy, hogy évi 4,5 milliárdnál nem kellett többet fizetni az üzemeltető AKA Rt.-nek.

Kezdeményezte Bokros Lajos bizottsági meghallgatását Balogh László MDF-es képviselő, miután az egykori pénzügyminiszternek is volt szerepe a szerződésmódosításban.