Vizsgálóbizottság helyett aratni ment Schamschula

Az Európa legdrágább sztrádájának is hívott M5-ös autópálya keletkezési történetét tárta volna fel az M5-ös vizsgálóbizottság, azonban a koncessziós szerződést 1994-ben aláíró Schamshula György akkori miniszter aratni ment a bizottsági ülés helyett, így csak utódját, az alapszerződést módosító Lotz Károlyt hallgathatták meg. Lotz elmondta, hogy rendkívül súlyos következménnyel járt volna az alapszerződés felmondása.

1992 tavasza - Először írnak ki pályázatot az M5-ös építésére, akkor még a röszkei országhatárig. Egy évre rá a Közlekedési Minisztérium elhagyja a tervekből a Kiskunfélegyházától Röszkéig tartó szakaszt.

1994. május 2. - Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter koncessziós szerződést ír alá az M5-ös autópálya megépítésére és üzemeltetésére a nemzetközi versenytárgyaláson győztes francia Bouygues vezette konzorciummal, amely a Screg építővállalattal, az osztrák Bauholdinggal és a Magyar Aszfalt Kft.-vel később megalakítja az Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-t (AKA Rt.). A társaság 35 évre szerzi meg az üzemeltetési jogokat.

1995. december 11. - Lotz Károly közlekedési miniszter az AKA Rt.-vel aláírja a módosított koncessziós szerződést. Ennek értelmében a 70,7 milliárd forintos beruházást 80 százalékban hitelből fedezik az építtetők. A beruházás rentabilitásának érdekében 1998 és 2004 között - szükség esetén - a magyar állam az Útalapból készenléti típusú üzemeltetési hozzájárulást nyújt, értéke 1993-as áron számolva 9 milliárd forint. Az állami kezességvállalásról szóló okmányt Bokros Lajos pénzügyminiszter írja alá.

1996. március 15. - Megkezdődik az alföldi autópálya építése. Decemberben felavatják a Budapest-Kecskemét közötti szakaszt. A december 28-tól fizetendő úthasználati díj a személyautók számára 850 forint. A nehézjárművek az alapdíj négyszeresét fizetik.

1997. január 24. - Miniszteri biztost neveznek ki az autópályaügyek felügyeletére. Az M5-ös magas tarifái miatt demonstrációval fenyegetőznek Bács-Kiskun és Pest megyei önkormányzatok vezetőivel.

1998. április 29. - Az AKA Rt. pert nyer egy magánszemély ellen, aki az M1-es per mintájára meg akarja állapíttatni, hogy az M5-ösön is aránytalanul nagy az autópályadíj.

1998. június 9. - A közlekedési miniszter felavatja az M5-ös Kecskemét-Kiskunfélegyháza közti szakaszát.

2000. december 12. - Fónagy János közlekedési miniszter bejelenti, hogy újrakezdik a tárgyalásokat az AKA Rt.-vel, és van esély arra, hogy az M5-öst bevonják a matricás rendszerbe. Egy hónappal később a miniszter közölte, hogy a tárgyalások az AKA Rt.-vel eredménytelenek maradtak.

2002. június 27. - Csillag István gazdasági miniszter tárgyalásokat kezd az AKA Rt.-vel a matricás rendszer bevezetéséről.

2002. augusztus 27. - Medgyessy Péter miniszterelnök az önkormányzati választások kampánynyitó nagygyűlésén Szegeden azt ígéri, hogy legkésőbb 2006-ig Szegedig megépül az M5-ös autópálya.

2003. december 23. - A Medgyessy-kormány rendeletben felszólítja a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy indítsa el a közbeszerzési eljárást az M5-ös továbbépítésének megkezdésére. A gazdasági minisztert felhatalmazzák, hogy állapodjon meg a társasággal az autópálya kivásárlásában.

2004. január 1. - Tovább emelik az M5-ös autópálya díját: a személygépkocsival közlekedőknek Budapesttől Kecskemétig 2440 forint, Budapesttől Kiskunfélegyházáig 3430 forint, a nehézgépjárművek tarifája a főváros és Kecskemét között 7550 forint, a teljes M5-ösön 10 620 forint.

2004. január 7. - Medgyessy Péter kormányfő bejelenti, hogy az M5-ös autópályát kezelő AKA Rt. részvényeit kormánydöntés értelmében az állam 2004. január 31-ig megvásárolja. Az M5-ös a tervek szerint március 12-től bekerül a matricás rendszerbe, s kiírják a pályázatot az M5-ös Szegedig történő meghosszabbítására.

2004. február 11. - Medgyessy Péter miniszterelnök parlamenti bejelentése szerint az Állami Autópálya Kezelő Rt. 82,7 millió euróért 40 százalékos tulajdont vásárol az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-ben.