A Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság elhatárolódik a bíráló nyilatkozattól

Az Ügyészek Országos Egyesülete, a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetői közös közleményétől elhatárolódott a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke és főtitkára viszont egész másképp értelmezi azt a nyilatkozatot, amit aláírtak. A testület elnöke szerint az csupán egy elvi állásfoglalás, míg a főtitkár szerint konkrét ügyek miatt vesztették el türelmüket. A nyilatkozat azt kifogásolja, hogy egyre gyakrabban interpellálják szakmai kérdésekben Polt Péter legfőbb ügyészt.

A nyilatkozatot Hegedűs András, az Ügyészek Országos Egyesületének elnöke; Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke; Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke; Fejes Péter, az Ügyészek Országos Egyesületének alelnöke; Gábor László, a Magyar Ügyvédi Kamara Főtitkára és Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára írta alá.

Bárándy az [origo]-nak azt mondta: a három szakmai testület találkozójának lényege a kapcsolatfelvétel volt. "Együttes megjelenésünk demonstrálja, hogy ez nem ügyészi, ügyvédi érdek, hanem szeretnénk közösen fellépni az igazságszolgáltatás tekintélyének megóvása végett" - közölte. "Először én vesztettem el a türelmem, majd sorban a többiek, pedig valamennyien béketűrő emberek vagyunk, akik nem szoktak meggondolatlanul nyilatkozni" - tette hozzá.

Bárándy akkor nyilatkozott először élesebb hangnemben, amikor a Legfőbb Ügyészség jóváhagyta a nyomozást megszüntető határozatot Schlecht Csaba és a Fidesz közeli cégek eladása, azaz a Kaya Ibrahim-ügyben. Az igazságszolgáltatás és az egész szakma miatt "ég az arcom" - mondta Bárándy. Akkori nyilatkozatától Bánáti János elhatárolódott, mondván: Bárándy csak magánvéleményét fejtette ki, és nem a Budapesti Ügyvédi Kamara álláspontját közölte. Bánáti szerint a mostani ügy másról szól, hiszen a Schlecht-ügy egy konkrét ügy volt, ami kapcsán Bárándy arra utalt, hogy politikusok befolyásolni próbálták az igazságszolgáltatást. Most azonban a nyilatkozat interpellációkat, hivatalos nyilatkozatokat, jogalkotás során keletkezett hibákat kifogásol. Bánáti ugyanakkor Bárándy mostani nyilatkozatától is elhatárolódik. "A nyilatkozat egy elvi megközelítés, ami nem az igazságszolgáltatás konkrét tevékenységéről szól. A három szervezet ebben a pár mondatban állapodott meg, aki ezen túl nyilatkozik, annak már egyénileg kell kiállnia mondataiért, mert az nem a három szervezet hivatalos álláspontja" - mondta az [origo]-nak a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint a nyilatkozat a "szükségesnél nagyobb vihart kavart".

Bárándy azt kifogásolja, hogy egyre gyakrabban interpellálják szakmai kérdésekben Polt Péter legfőbb ügyészt. Szerintük egyrészt nem feltétlenül helyes, hogy Poltnak fel lehet tenni interpellációt, másrészt aggasztó ezek növekvő száma. "A politikusok a problémáikat átcsúsztatják a mi területünkre" - véli Bárándy. Hozzátette: a kérdésekben sokszor benne rejlik a felelősségre vonás, ami veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Polt Péter legfőbb ügyészt a parlamentben ebben a ciklusban 15 alkalommal interpellálták képviselők. A legtöbb interpelláció a Fidesz közeli cégekkel, Schlecht Csabával, Varga Tamással, a Fidesz volt gazdasági tanácsadójával volt kapcsolatos. Az interpelláció olyan kérdés, amelyre a választ szavazással elfogadja vagy elutasítja az Országgyűlés. Az elutasítás jelentős presztízsveszteséget és bizottsági vizsgálatot jelent.

Az ügyvédek és ügyészek nehezményezik azt is, hogy a kormányzat egyre élesebb kritikával illeti szerintük az igazságszolgáltatást. "Kormányoldalról egyre élesebb a nyomás. Megengedhetetlen kritikák érik az igazságszolgáltatást. Ez megnyilvánul a jogalkotás során. Az ítélőtáblák ügye például a politikai huzavonák áldozata lett. A büntetőeljárásról szóló törvény szintén ennek az áldozata lett" - sorolta Bárándy, aki szerint a büntetőeljárásról szóló törvény eddig koherens volt, míg a kedden elfogadott módosítások visszavetik a törvényt.

A szervezetek további találkozókat terveznek. A következő megbeszélésen az igazságszolgáltatásban dolgozók konkrét ügyekben tett nyilatkozataival foglalkoznak. Bárándy szerint elsősorban a rendőrök és az ügyvédek nyilatkozatai kifogásolhatók. "Az ügyvédek ne prejudikáljanak. Sokszor úgy tűnik, mintha két tárgyalás zajlana: egy a sajtóban, egy pedig a bírósági épületben. A rendőr azt mondja, megvan a keresztapa, az ügyvéd pedig ártatlannak tartja védencét, és jogellenesnek nevezi előzetesbe helyezését. Ezek nem helyes nyilatkozatok" - mondta. A szakmai testületek szerint szabályozni kell a nyilatkozatokat, mivel ezzel is veszélyeztethető az igazságszolgáltatás függetlensége. "Bár kétségkívül nem annyira, mint a kormányzati véleménynyilvánításokkal" - tette hozzá Bárándy, aki saját, a Schlecht-ügyben tett nyilatkozatával kapcsolatban most azt mondta: "az is az adott légkörnek egy megnyilvánulása volt", de másról szólt, mint a mostani közlemény.

A szakmai szervezeteknek nincsenek formális eszközeik a befolyásolással szembeni védekezésre. "Nem tehetünk mást, mint hogy együtt összefogva próbálunk fellépni" - mondta Bárándy az [origo]-nak.

"Teljes értetlenséggel állok az ügyészeknek és az ügyvédeknek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos nyilatkozata előtt" - közölte Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. "Az igazságszolgáltatást megtestesítő bírói hatalmi ágról, a vele szoros kapcsolatban levő, mégis rajta kívül állók ilyen, megítélésem szerint átgondolatlan és ezért felelőtlen megnyilvánulása csak arra alkalmas, hogy fokozza a bírói függetlenséggel kapcsolatos, napjainkban eléggé gyakori téves elképzeléseket" - tette hozzá.

Solt szerint súlyos félreértés az igazságszolgáltatás alapvető tevékenységének, az ítélkezésnek a függetlenségét összetéveszteni vagy összekeverni a bíróságok szervezeti és pénzügyi kérdéseivel. Elmondta: az ügyvédi szervek és az ügyészi egyesület vezetőinek közös közleménye nem kevesebbet állít, mint hogy a kormány részéről az ítélőtáblák, illetve a bírósági költségvetés kérdésében elfoglalt álláspont befolyásolja a bírói hatalmi ág függetlenségét. "Súlyosan sérti a kizárólag a törvényeknek és saját meggyőződésüknek alárendelt bírákat, és visszautasítandó az a feltételezés, hogy ítélkezési tevékenységük függetlenségét ezek a kérdések befolyásolják" - vélte Solt.

Hozzátette: a közös nyilatkozatot az országos értekezletük után megismerő megyei bírósági elnökök a bíróságok meglevő függetlenségét a jogállam olyan értékének tekintik, amelyet kétségbe vonni súlyos hiba.

"A szóban forgó egyesületi nyilatkozat nem az ügyészség álláspontját tartalmazza, hanem egy társadalmi szervezet magánvéleménye" - közölte Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese. Elmondta: az ügyészi szervezet vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügyészség megfelelő körülmények között, alkotmányos kötelezettségeit messzemenően teljesítve, hatékonyan működjön.

"Az ügyészség álláspontját bármely, az ügyészi szervezetet érintő kérdésben a legfőbb ügyész jogosult képviselni" - tette hozzá Varga Zs. Közölte: az ügyészség nem tett, nem tesz és a jövőben sem fog olyan nyilatkozatot tenni, amely nem az ügyészség szakmai vagy szervezeti területére tartozik. Ennek megfelelően a bíróságokkal összefüggésben sem nyilvánít véleményt az eljárási jog keretein kívül. "Úgyszintén az ügyészség - a törvényeknek megfelelően - nem nyilvánul meg semmifajta, a politikával akár érintőlegesen is összefüggésbe hozható kérdésben" - állította a legfőbb ügyész helyettese.

Kapcsándi Dóra

Korábban:

Bárándy szerint Schlecht "hivatalból ártatlan"
(2001. október 31.)