Csalnak a roma kényszermunka-kárpótlással

Csalás és okirat-hamisítás maitt nyomoz a rendőrség Győr-Moson-Sopron megyében a II. világháborúban elhurcolt romák  kárpótlásával kapcsolatban. Az Osztrák Megbékélési Alap nyújtotta kárpótlásért állítólag olyanok is jelentkeztek, akik nem jogosultak a 600 ezertől 1,8 millió forintig terjedő kárpótlásra. A korszak kutatásával foglalkozó történész szerint olyan településről is jelentkeztek kárpótlásért, ahonnan biztos, hogy nem vittek romákat kényszermunkára. A kárpótlásért jelentkezők száma országosan meghaladja a 300-at.

A II. világháborúban Ausztriába hurcolt roma kényszermunkások kárpótlása ügyében nyomoz a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség. "Bejelentésre kezdték el a nyomozást amiatt, hogy jogosultak voltak-e kárpótlás kérelmezésére azok a romák, akik benyújtották kérelmüket, vagy csalás útján jutottak kárpótlási pénzhez az Osztrák Megbékélési Alaptól" - közölte Szabadfi Árpád dandártábornok. "Az eddigi nyomozás kiderítette, hogy többen vettek fel kárpótlási pénzt jogosulatlanul." - tette hozzá Szabadfi. - "Ellenük csalás és okirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt folyik az eljárás."

A tanúkihallgatások még folyamatban vannak, körözéseket, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak az ügyben, amelynek felderítésével várhatóan ősszel végeznek. Jelenleg egy gyanúsított előzetes letartóztatásban van, kettőt keresnek. Megyei szinten több mint 100 millió forintos kárpótlási összegről van szó, s az igénylők száma meghaladja a 300-at a megyében - mondta.

Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány tudományos vezetője elmondta, hogy a II. világháború utolsó időszakában Magyarországról romákat hurcoltak ausztriai kényszermunkára. Az elhurcoltak kárpótlására jött létre az Osztrák Megbékélési Alap. "Pontos adatokkal azonban nem rendelkezünk arról, hogy hány romának jutott ez a sors" - mondta a vészkorszak kutatásával foglalkozó történész.

A szakember azt azonban bizton állítja, hogy olyan településekről is jelentkeztek igénylők a kárpótlásra, ahonnan bizonyíthatóan nem hurcoltak el romákat Ausztriába. Megítélése szerint a csalást megkönnyítette, hogy a igénylést bejelentő nyomtatványok nem szakszerűek, könnyen sokszorosíthatóak. A kifizetett összeg országosan meghaladja a 2,5 milliárd forintot - közölte. Szita megjegyezte, hogy a roma kárpótlási ügyben "egy tucat rendőrkapitányságon nyomoznak".

Horváth Attila, a győri roma kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese elmondta: az önkormányzat a kérelmezőknek segítséget nyújtott az igénylés kitöltésében. Hozzávetőleg 200-an fordultak hozzájuk tájékoztatásért, segítségért. A kérelmeket az önkormányzat pecsétje tette hivatalossá.

"Szükség volt két tanúra is. Úgy tájékoztattak bennünket, hogy kérelmező lehet kérelmezőnek tanúja" - mondta az elnökhelyettes. Az igényléseket a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványhoz juttatták el, amely továbbította a kérelmeket az Osztrák Megbékélési Alap kuratóriumához. Közölte: a kuratórium 600 ezer forinttól 1,8 millió forintig különböző összegeket ítélt meg. Hogy hányan kaptak pénzt Győr megyében, arról Horváth Attila nem tudott nyilatkozni.