A roma holokauszt üzenete a ma emberének az, hogy a félelem leküzdéséhez, a kirekesztés megakadályozásához az kell, hogy elfogadjuk a másságot, s küzdjünk a megkülönböztetés minden formája ellen - mondta a miniszter. "Mindenkinek ugyanannyi joga van az élethez, nekünk ezt kell kiharcolni a demokrácia eszközeivel" - tette hozzá.
Litter Nándor, Nagykanizsa polgármestere arra emlékeztetett, hogy Európában 4-500 ezerre teszik azoknak a romáknak a számát, akiket akár otthon, akár deportálás közben, akár a koncentrációs táborokban elpusztítottak a második világháború évei alatt. "Mindenkinek meg kell értenie: ha nincs roma integráció, nincs sikeres Magyarország" - hangoztatta.
A nagykanizsai cigányság és a holokauszt-emlékmű 1991-es felállítása jelentős szerepet játszott abban, hogy a cigány holokauszt ténye bekerült a köztudatba - mondta Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős politikai államtitkára.
"Több évtizeden keresztül a cigány közösségek számára a holokausztra emlékezés csak családi, rokoni beszélgetéseket jelentett. Nem került be a köztudatba, hogy a cigányok is céltáblái voltak a fasiszta tébolynak" - mondta. Teleki László megemlítette, hogy Magyarországon elsőként a nagykanizsai helyi cigány önkormányzat szervezett holokauszt-megemlékezést 1995 augusztusában.
A pénteki megemlékezést megelőző sajtótájékoztatón Göncz Kinga miniszter a diszkrimináció megakadályozására született, nemrég elkészült Nemzeti cselekvési tervről beszélt. Mint mondta: a terv révén 2004-2006 között közel ezermilliárd forintot fordít a kormány a leszakadó rétegek esélyegyenlőségének javítására szociális téren, az oktatásban, a lakáshelyzet rendezése vagy a munkához jutás segítése során.