Az olaszok szerint megtorpedózták Medgyessyt

A magyar kormányválságról író szlovák lapok arra emlékeztetnek, hogy a visegrádi csoport országainak uniós csatlakozásánál bábáskodó miniszterelnökök közül már csak a szlovák maradt hivatalában. A Financial Times szerint ha a koalíciós pártok nem tudnak megegyezni, akkor a rendszerváltás óta először fordulhat elő, hogy egy magyar kormány nem tudja megtartani többségét a parlamentben.

A magyar kormányátalakításról és a miatta kirobbant koalíciós vitáról egyedül a Financial Times ír a brit lapok közül. A híreket tényszerűen közlő cikk mellett a lap megemlíti, hogy ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások Csillag utódjáról, akkor az MSZP kisebbségben kormányozhat tovább. Ez lenne azonban az első alkalom a rendszerváltás óta, hogy egy magyar kormány nem tudja megtartani többségét a parlamentben. A gazdasági miniszteri poszt kulcsfontosságúnak számít, mert a költségvetés jelentős része felett rendelkezik - teszi hozzá a lap.

A magyar kormányfő lépéseinek hátteréről és az esetleges nemzetközi visszhangról Brigid Fowlert, a birminghami egyetem európai kutatóintézetének orosz- és közép-európai kutatásokkal foglalkozó politológusát kérdezte a BBC újságírója. Fowler szerint Magyarországon is hasonló ideológiai probléma figyelhető meg, mint Európa számos országában: miként is definiálják a baloldaliság fogalmát, miért is baloldali a baloldali politika. De Magyarországon a második probléma a párt és a kormány közötti kapcsolatban keresendő. Konfliktusokhoz vezetett Magyarországon, hogy a kormányfő párton kívüli politikus.

A BBC közép-európai elemzője, Jan Repa szerint a közép-európai kormányválságokhoz kétségtelenül hozzájárultak a kormánypártok gyenge szereplései az EU parlamenti választásokon. Lengyelország baloldali kormánykoalíciója a közelmúltban szintén koalíciós válságon esett át, ám lengyel társához képest a Magyar Szocialista Párt sokkal koherensebb erőnek tűnik, sokkal fegyelmezettebbnek - véli Repa.

Az EU számára csekély jelentősége van mindennek - mondta az elemző, amire kíváncsiak Brüsszelben az az, hogy a problémákat a kormányok képesek-e hatékonyan kezelni, felszámolni a pazarló bürokráciát, növelni a szociális ellátórendszer hatékonyságát, lefaragni a közkiadásokat, vonzóak maradni a befektetők számára. Magyarország ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben van: néhány évvel ezelőtt még az osztály eminense volt, mára a befektetők elszállingóznak, és kérdés, hogy hogyan lehet az ország arculatát a korábbi kedvezőbb képre átfesteni.