Becsődölhet az ELTE

"Visszavágjuk az ELTE fáját, de úgy, hogy kihajtson, ha jobb idők jönnek" - mondta Klinghammer István, az egyetem rektora sajtótájékoztatón azzal kapcsolatban, hogy az ELTE oktatói egy hónapon át nem kapnának fizetést, hogy a csőd szélére került intézményt megmentsék. Az egyetem 600 milliós hiánnyal küzd, amire a rektor szerint tavaly december óta több ízben hiába hívták fel az Oktatási Minisztérium figyelmét.

Az ELTE mára minden tartalékát felélte, minden "fölösleges", illetve kevésbé fontos területen radikálisan csökkentette a költségeket. Az egyetem kiadásai a megszorító intézkedések és a növekvő energiaárak miatt ugyanakkor folyamatosan nőnek. A várható év végi túlköltés mintegy egymilliárd forint lesz. Ha nem érkezik gyors segítség, a vezetőség végső megoldásként valószínűleg kénytelen az oktatói kart harminc napra fizetés nélküli szabadságra küldeni. Vagyis a tanárok nem kapnának fizetést azokon a napokon, amikor nincs oktatás. Ez egy időre behozná a 600 milliós hiányt.

Az egyetem vezetése már tavaly decemberben jelezte az Oktatási Minisztériumnak (OM), hogy jelentős pénzügyi gondjaik vannak. Akkor az Egyetemi Könyvtár helyzetének rendezésére még csak 15 millió forintot kértek, de tavaszig az OM nem adott pénzt. Májusban a rektor Kiss Péter kancelláriaminiszterhez fordult, egyszeri támogatást kérve - ekkor azonban a csődközeli állapot miatt már 600 millió forintra lett volna szükség. Azóta is több ízben jelezték a felduzzadt hiányt, ám sem a kancelláriaminisztertől, sem az OM-től nem érkezett segítség.

Ugyan az idén az egyetem összességében több állami pénzt kapott, ennek jó részét a hallgatói ösztöndíjak növelésére kellett fordítani. Így állhatott elő az a helyzet, hogy mind az épületek fenntartására, mind a képzésre, ezen belül főként az oktatói bérekre mintegy félmilliárddal kevesebb pénz jut. Emellett csökkent a pályázatokból származó bevétel. A magyar pályázati rendszerben pedig egyre inkább az utófinanszírozás terjed el, aminek során az állam csak utólag fizeti ki a beruházások költségeit. Az ELTE-nek nincs elég pénze előre fizetni.

2004 végén az ELTE sajátos helyzetbe kerülhet. Ha kifizeti a béreket, akkor esetleg nem tudja kifizetni a közüzemi és egyéb számlákat. "Nem zárhatjuk le a villanyt!" - tette hozzá Klinghammer István. A közüzemi kiadások az elmúlt évben 25 százalékkal nőttek, hiába zárták be az egyetemet a nyáron két hétre, télen újabb egy hétre.

"Az sem lenne jó, ha a mostani 600 milliós hiány köztartozásba menne át" - mondta a rektor. Ez esetben az ELTE kizárná magát a pályázatokból - az EU-s pályázatokból is -, és további hiánya keletkezik.

Másik megoldásként felmerült, hogy 200 oktatót el kellene bocsátani, hogy a hiányt megszüntessék. Ez azonban valószínűleg megbénítaná az intézményt, ahol 30 ezer diákra alig háromezer oktató jut, ráadásul a végkielégítésekre szintén nincs pénz. A hallgatói létszám pedig tovább fog növekedni. Ezért az oktatók inkább vállalják a kényszerszabadságot, mint a tömeges elbocsátásokat.