1955 óta tudják, hogy az azbeszt rákkeltő. Magyarországon a hatvanas, hetvenes években mégis tömegével használták szigetelésre, elsősorban lakótelepeken. Az régóta időszerű azbesztmentesítés azonban ott sem zajlik problémamentesen, ahol egyáltalán foglalkoznak vele. Kalacs György, a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársa elmondta, hogy Győr az egyik leginkább azbesztszennyezett város az országban. Évekbe került, mire sikerült elérniük, hogy egyáltalán felmérés készüljön a szennyezés helyéről és mértékéről a városban. Több mint 11 ezer lakást érint a probléma, a tulajdonosok jelentős részének sokáig fogalma sem volt róla, hogy azbesztszennyezett helyen él. A város megpályázta a Környezetvédelmi Minisztérium uniós támogatását. A pályázatnak végeredménye ugyan még nincs, de valószínűsíthető, hogy Győr megkapja a 600 millió forintot. A pénzből az érintett házak egyharmadát, négyezer lakást lehetne ártalmatlanítani. A város közgyűlése úgy döntött, hogy egy összefüggő területre, az Adyváros lakótelep egy részére költik a pénzt.
Óvodák, iskolák, rendelők helyett Adyváros
A környezetvédő egyesület azt szeretné elérni, hogy ne egy földrajzilag behatárolt területet mentesítsenek, hanem egészségvédelmi szempontok alapján döntsenek. Kalacs György szerint elsőbbséget kellene biztosítani azoknak az épületeknek, ahol a veszélyesebb kék azbesztet használták. Figyelembe kellene venni, hogy mire használják az adott helyiséget, és először a gyerekek által látogatott intézményeket, óvodákat, iskolákat, gyermekorvosi rendelőket kellene ártalmatlanítani. Egyenlő feltételek esetén pedig előnyben kellene részesíteni azokat a házakat, amelyek az azbesztmentesítés után önerőből vállalják a szigetelőanyagok pótlását. A csövek, födémek hőszigetelése ugyan közérdek, de ennek költségeit, ami körülbelül 5000 forint négyzetméterenként, az érintett házaknak kell előteremteni, mert erre már nem jut a pénzből. Kalacs György azt állítja, hogy a közgyűlés azért döntött az Adyváros mellett, mert ez egyszerűbbé teszi a munkát. Most megígérték, hogy ha a többi szempontot nem is, de a kék azbeszteket figyelembe fogják venni. Kalacs György azonban szkeptikus. "Nem hiszek ebben, nekik sokkal kényelmesebb egy körülhatárolt helyen mentesíteni, mint összegyűjteni a címeket" - állítja.
Szabó Jenő, az ártalmatlanítással megbízott Insol Rt. műszaki igazgatója elmondta, hogy Adyvároson belül figyelembe veszik az egészségügyi szempontokat, de mindenképpen itt kell kezdeni a munkát, mert itt van a legtöbb azbeszttel szigetelt épület. Szabó Jenő állítja, hogy Adyváros csak az első lépcső, további pénzeket pályáznak meg, és ott már a terület kiválasztásánál is az egészségügyi szempontok alapján fognak dönteni. "Ha minden jól megy, két-három éven belül megtörténhet a város teljes azbesztmentesítése" - mondta.
A zaj és a szemét jobban érdekli őket, mint a rák
Az egyesület szerint az is fontos lenne, hogy meggyőzzék a lakókat, érdemes kifizetni a szigetelés költségeit. Kalacs György úgy látja, hogy "az emberek nem fogják fel, mennyire veszélyes az egészségükre, a gyerekeik egészségére az azbeszt". A környezetvédő szerint az azonnali problémák, mint a zaj vagy a szemét, sokkal jobban érdekli az embereket, mint az, hogy tíz-húsz év múlva rákot kaphatnak. Ha a szigetelés nem is, legalább az elszállítás benne van a keretben. Korábban ugyanis előfordult, hogy egy ház jóhiszeműen leszedette az azbesztet, aztán, mivel veszélyes hulladékról volt szó, rájöttek, hogy nem tudják hova tenni. Az önkormányzattól segítséget nem, csak figyelmeztető leveleket kaptak, hogy "eszükbe ne jusson kidobni", végül a környezetvédők segítségével oldódott meg a helyzet.
Az azbeszt nemcsak Győr problémája. Gyakori Sopronban, Tatabányán és Budapesten, a Rózsakert lakótelepen is. Magyarországon továbbra is lehet azbesztpala tetőket kapni, holott évtizedek óta tudják, hogy ez az anyag rákkeltő. A gyártást és a szigetelést be is tiltották, de a tetőket ebben az évben még árulhatják. "Csakhogy azok a tetők még negyven év múlva is ott lesznek a házakon" - mondja Kalacs György.