Népszavazás lesz a vajdaságiak útleveléről

Négy hónapon belül népszavazást tartatnak Magyarországon a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról, miután az Országgyűlés hétfőn egyhangúan elfogadta az erről szóló határozatot. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 200 ezer hitelesített aláírást gyűjtött össze, így ügydöntő népszavazást kell kiírni a kérdésben. A kettős állampolgárság jelentősége: a határon túli magyarok is vízummentesen utazhatnának az uniós tagállamokban. Viszont továbbra sem szavazhatnának Magyarországon, csak ha itt élnek, valamint nyugdíjat és tb-t is csak akkor kapnának, ha itthon adóznak.

Ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el hétfőn az Országgyűlés a népszavazás kiírásáról szóló határozatot a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által összegyűjtött több mint 200 ezer aláírást ugyanis korábban hitelesítette az Országos Választási Bizottság, így ügydöntő népszavazást kell kiírni a kérdésben.

A Magyarok Világszövetsége a következő kérdést akarja népszavazásra bocsátani: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

A népszavazást Mádl Ferencnek kell kiírnia. A folyamatot azonban lassíthatja, hogy ha valaki jogorvoslati kérelemmel az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul. Az alkotmánybírósági vétónak viszont kicsi az esélye, mivel tavaly tavasszal már megtámadták a kérdést az AB előtt, mondván, hogy több nemzetközi egyezményt is sértene a kettős állampolgárság intézménye. A testület viszont elutasította a beadványt, arra hivatkozva, hogy több EU-tagállam is könnyebben ad állampolgárságot nemzetiségi alapon.

A népszavazás ügydöntő lesz, vagyis ha a választásra jogosultak több mint fele megjelenik, és a többség igennel szavaz, akkor az Országgyűlésnek kötelező lesz törvényt hoznia a kettős állampolgárságról. "A törvény tartalmáról korai beszélni, hogy pontosan mit is tartalmaz majd, azt egyelőre nem lehet tudni." - közölte Mandúr László, a parlament alelnöke.

"A népszavazás célja, a magyar nemzet egységének megteremtése, és méltóságának helyreállítása" - magyarázta az [origo]-nak a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány Miklós elmondta: a parlament minden bizonnyal elrendeli a népszavazást, az általuk összegyűjtött 277 ezer hitelesített aláírás ugyanis a legtöbb, amit a rendszerváltás óta népszavazási kezdeményezés keretében összegyűjtöttek. A Magyarok Világszövetsége nem tart attól sem, hogy valaki megóvná az Alkotmánybíróság előtt a népszavazási határozatot. Véleményük szerint így négy hónapon belül kiírhatják a népszavazást.

A magyar állampolgárság megszerzése nem jelentené azt, hogy a határon túl élő több millió magyart azonnal ugyanazok a jogok illetnék meg, mint a Magyarországon élőket. Szavazni csak akkor szavazhatnának a magyar választásokon, ha már évek óta itt élnének. Társadalombiztosításra, egészségbiztosításra és nyugdíjra pedig csak akkor lennének jogosultak, ha adójukat is itt fizetik be. A kettős állampolgárság tehát többletkiadásokkal valószínűleg nem járna az ország számára.

A kettős állampolgárság ügye Magyarország EU-csatlakozása miatt lett aktuális. Magyarország hamarosan csatlakozik a Schengeni Egyezményhez, amely az Unió közös határvédelmét szabályozza. E szerint pedig Szerbia-Montenegró és Ukrajna állampolgárai csak vízummal látogathatnának Magyarországra és a többi uniós tagállamba. Szlovákia és Szlovénia már uniós tag, a horvát és a román állampolgárok pedig vízummentesen utazhatnak az EU-ba, ezért a szavazás a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak a legfontosabb.

A parlamenti pártok közül az MDF határozottan támogatta korábban is a kettős állampolgárság intézményét: az ellenzéki párt tavaly májusban aláírásgyűjtést is kezdeményezett az ügyben. Ennek értelmében az kaphatott volna könnyebben kettős állampolgárságot, aki bizonyítani tudja, hogy felmenői között volt magyar állampolgár. A könnyítés azt jelentette volna, hogy az érintetteknek nem kellett volna huzamosabban Magyarországon élniük, és állandó jövedelemmel rendelkezniük. A javaslat azonban az MDF többszöri próbálkozása ellenére sem került az Országgyűlés elé A szocialisták az MDF javaslatakor tartózkodtak az Országgyűlésben. Ezt azzal indokolták, hogy elvben támogatják a javaslatot, de szerintük még részletesen ki kellene dolgozni. Az SZDSZ volt az egyetlen párt, mely a parlamenti vitában egyértelműen elutasította a kettős állampolgárság bevezetését. A Fidesz álláspontja szerint ott kell megadni a kettős állampolgárságot, ahol ezt a határon túli magyarok kérik. Orbán Viktor pártelnök aláírta a népszavazást kezdeményező ívet, de korábban azt nyilatkozta, hogy a párton belül nem mindenki ért egyet vele.

Az alkotmányügyi bizottság számításai szerint a népszavazás költsége hagyományos, papíros külképviseleti szavazás esetén mintegy 3 milliárd forint, gépi szavazással pedig 3,4 milliárd forint körül alakul. Külképviseleti szavazás nélkül a költségek mindössze 2,6 milliárd forintot tennének ki. Ha a népszavazást összekötnék a kórháztörvénnyel kapcsolatos népszavazással, akkor ez 50 millió forintos pluszköltséget jelentene - véli az alkotmányügyi bizottság. A kórházprivatizációról szóló népszavazás kiírásáról még májusban döntött a parlament.