Nem kellenek a szakrendelők az orvosoknak

Jövőre indítja el a kormány azt a 25 milliárd forintos hitelkonstrukcióját, ami lehetővé teszi, hogy a szakrendelők az egészségügyi dolgozók kezébe kerüljenek. A tervezet szerint a rendelőket csak egészben lehet privatizálni, részenként nem. A Magyar Orvosi Kamara viszont határozottan ellenzi a teljes privatizációt, szerintük ez akkora terhet róna az orvosokra, hogy nem tudnák törleszteni a hiteleket.

"Jövő év elejétől az egészségügyi dolgozók lehetőséget kapnak a járóbeteg-szakrendelők privatizációjára" - jelentette ki az [origo]-nak az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szóvivője. Tóth Judit elmondta, hogy az egészségügyi dolgozók tulajdonszerzéséhez a kereskedelmi bankok bevonásával 25 milliárd forintos hitelkeretet biztosít a kormány. A várhatóan 4,5 százalékos kamatot három évig nem kell fizetni, és 15 éves futamidőre lehet majd felvenni.

A rendelőket azonban csak egyben lehet majd privatizálni, a különböző részleget (mint például szemészet, sebészet, fül-orr-gégészet, szülészet-nőgyógyászat) nem lehet külön magánosítani. Sőt, arra sem lesz lehetőség, hogy a privatizáció után a vásárló más típusú intézménnyé, például szállodává alakítsa át a szakrendelőt. Az orvosi vizsgálatért a magánosítás után sem kell fizetni, hiszen a finanszírozás továbbra is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) feladata lesz. A minisztérium szóvivője szerint a privatizáció hatékonyabbá teszi a betegellátást, hiszen a tulajdonos abban lesz érdekelt, hogy hatékonyabban és gazdaságosabban működtesse az intézményt.

"Kifejezetten rossznak tartjuk a tervezetet." - közölte az [origo]-val a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. Dr. Gyenes Géza szerint a legfőbb probléma, hogy nem csupán a működtetési jog, hanem a teljes vagyon privatizálásáról van szó. Ennek megvásárlása akkora terhet jelentene, hogy a hitelt az egészségügyi dolgozók nem tudnák törleszteni. Az OEP-finanszírozásból pedig ezt lehetetlen kigazdálkodni, így biztos a csőd - véli a MOK főtitkára. Gyenes Géza szerint a teljes privatizáció csak az önkormányzatok számára lehet előnyös, akik így a rendelőkkel együtt megszabadulhatnak a lerobbant ingatlanoktól és orvosi gépektől. A MOK főtitkára kifogásolja azt is, hogy az állam a privatizációhoz ténylegesen nem járul hozzá, hiszen még vissza nem térítendő kölcsönt sem épített bele a koncepcióba.

"Valószínűleg nem lesz nagy a kereslet a szakrendelők privatizációja iránt, mivel az ehhez szükséges önrészt az egészségügyi dolgozók nem tudják kigazdálkodni. Különösen nem a nagyobb városokban, ahol a rendelőintézetek meglehetősen nagy értékűek" - magyarázta lapunknak a GKI Egészségkutató Intézet igazgatója. Skultéty László szerint azért is kockázatos a privatizáció, mivel a rendelők finanszírozása szinte minden évben változik, így pedig lehetetlen előre tervezni.

Az egészségügyi dolgozók tulajdonszerzési lehetőségét viszont pozitív kezdeményezésnek tartja a Fidesz és az MSZP. Schwarcz Tibor, az MSZP egészségügyi politikusa azonban hozzátette: a kórház privatizációról szóló népszavazás eredménye többek között a patikák magánosítása mellett a szakrendelők privatizációját is veszélyeztetheti. A politikus szerint ugyanis a népszavazásra bocsátott kérdés nem egyértelmű.

Az Országgyűlés idén májusban a Munkáspárt aláírásgyűjtése után döntött a népszavazás elrendeléséről. A kérdés pedig a következőképpen szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt."