A testület múlt csütörtöki ülésén - a Fidesz által delegált tagok és a felügyelő bizottság többsége által vitatott módon - az egyik alelnököt bízta meg a poszt betöltésével arra az esetre, ha az elnök mandátumának lejártáig nem sikerül új vezetőt választani, míg e hét keddjén a távozó elnök egyik utolsó rendelkezésében bizonyos ügyekben a három alelnök együttes döntését kötötte ki. Ugyanakkor kedden az elnöki posztot négy éve betöltő Pekár István átadta az elnöki teendők gyakorlását Szekeres László gazdasági alelnöknek, ám egy - szintén aznapi - elnöki utasításban már bizonyos megkötéseket tett e tárgyban.
"Elfogadtam a kuratóriumi elnökség döntését, azzal a korlátozó ténnyel, hogy a kizárólag az elnök jogkörébe helyezett kérdésekben a két másik alelnökkel közösen, megegyezően, egybehangzóan kell dönteniük" - mondta akkor Pekár István. Szavai szerint kizárólag az elnök jogkörébe tartoznak a személyi ügyek, a műsorpolitikával és az intézmény külső szerződéseivel kapcsolatos kérdések.
Testületi tagok közlése szerint ennek a vitatható helyzetnek a feloldása, valamint az új pályázat kiírásáról való döntés volt a szerdai kuratóriumi elnökségi ülés feladata. Ez utóbbi azért lényeges, mert a médiatörvény kimondja: ha a kuratóriumi elnökség "nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül, megbízatása megszűnik. Az Országgyűlés egy hónapon belül új elnökséget választ."
A kuratóriumi elnökség először május 20-án döntött úgy, hogy pályázatot ír ki a tévéelnöki tisztségre, miután a szükséges kétharmadnál eggyel kevesebb, azaz a nyolcból öt tag támogatta, hogy kezdeményezzék: a nagykuratórium négy évvel hosszabbítsa meg Pekár István mandátumát.
A pályázat elbírálása során július 20-án, majd a múlt pénteken nem tudott elnökjelöltet állítani a kuratóriumi elnökség, amelynek az utóbbi esetben új pályázat kiírásáról sem sikerült döntenie. A határozathoz ugyanis kétharmados többségre lett volna szükség, ám a Fidesz által delegált tagok lehetetlenné tették azt; arra hivatkoztak, hogy amíg a testület nem szünteti meg az ügyvezető-jelöléssel keletkezett, szerintük szabálytalan állapotot, nem vesznek részt annak munkájában.