Medgyessy Péter fél ciklusa

Medgyessy Péter az első miniszterelnök a rendszerváltás óta, aki lemondásra kényszerült. Kormánya az első fél évben hallatlanul kedvelt volt, attól kezdve viszont meredeken zuhantak a népszerűségi mutatók. A szombaton távozó kormányfő kinevezése után egy hónappal már majdnem megbukott, de akkor még a szocialisták mellette álltak, így sikerült leszerelnie a távozását követelő SZDSZ-t.

Medgyessy kormánya az úgynevezett 100 napos programmal kezdte működését. Ötven százalékkal felemelték a közszférában dolgozók fizetését, 20 százalékkal a családi pótlékot, minden nyugdíjas kapott 19 ezer forintot, megszüntették a minimálbérre kirótt személyi jövedelemadót, és eltörölték a tévé-előfizetési díjat. A kedvezmények után az önkormányzati választásokon tarolt az MSZP, mindössze két megye közgyűlésében nem tudta biztosítani többségét.

A kormány az első hónapokban gyorsan igyekezett megtorolni a Fidesznek tulajdonított és a kampány idején sokat hangoztatott bűnöket. Nyomozás indult a Happy End Kft., az Országimázs Központ és a Millenáris Kht. ellen. A Fidesz-kormányt folyton korrupciós vádakkal interpelláló Keller László pedig saját államtitkárságot kapott a felderítéshez. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egy hónappal a kormány megalakulása után már 21 olyan ügyben vizsgálódott, melyek az előző kormányhoz kötődtek.

Medgyessy egy lakossági fórumon

Gyorsan távoznia kellett a Nemzeti Színház, az APEH, a Magyar Fejlesztési Bank, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Millenáris Park, illetve szinte az összes állami tulajdonú vállalat vezetőinek. A kormány visszaállította az 1998 őszén megszigorított elterelés intézményét a drogtörvényben, és felállította a táblabíróságokat, melyekről még a Horn-kormány idején született döntés, de az Orbán-kormány elhalasztotta annak végrehajtását. A főváros és a kormány újra megállapodott a budapesti 4-es metró megépítéséről, mert a Horn-kormány egyik utolsó döntését szintén nem teljesítette annak idején az Orbán-kormány.

A kezdeti lendület azonban az év végére kifújt. Kiderült, hogy megnőtt az államháztartási hiány, és a következő években vissza kell fogni a kiadásokat. A nyomozások alig vezettek eredményre, Keller feljelentéseit az ügyészség rendre bűncselekmény hiányában lezárta.

A kormány az esélyegyenlőség jelszavával új kormányhivatalt alakított 2003-ban. A kezdetben nagy kampánnyal bejelentett, majd később a kormányzati kommunikációban elsikkadt "második 100 napos program" fő jelszava is az esélyegyenlőség volt. A hivatalt vezető tárca nélküli minisztert azonban kinevezése után alig egy évvel EP-képviselőnek külföldre küldték, és a családon belüli erőszakot büntető törvényen kívül sok látványos eredményt nem hozott az elesettekért küzdeni készülő kormány.

Több, régóta elodázott nagy reformelképzelés is megvalósítatlan maradt. Az egészségügyi rendszer teljes reformját régóta sürgetik szakemberek és politikusok is, de érdemi lépésre a Medgyessy-kormány sem volt képes. Az egészségügyi intézmények privatizációját lehetővé tevő kórháztörvény ugyan megszületett, de alkotmánysértő módon fogadta el a parlament. A törvény megsemmisítése óta viszont nem lépett a kormány, a javaslat sem átdolgozott, sem régi változatában nem került újra a parlament elé.

A gyűlöletbeszédről és a PSZÁF vezetésének átalakításáról szóló törvények pedig tartalmukban lettek alkotmánysértők, így ezeket is hiába szavaztatta meg a kormány. Medgyessy ügynök-botránya után ígéretet tett a kormány, hogy új alapokon szembesülhet az ország a múltjával, de az ezzel kapcsolatos törvény a szakértők szerint alig vitt közelebb a helyzet tisztázásához. Évek óta szó van arról, hogy a kisebbségi választásról szóló törvényt módosítani kell, de az erről szóló kormány-előterjesztés az ígéretek ellenére szintén nem készült még el. Az államháztartási reform néven meghirdetett, kisebb és átláthatóbb kormányzatot ígérő program sem valósult meg. Az úgynevezett üvegzsebtörvényt viszont elfogadták, azonban az átláthatóbb költségvetést célzó törvény hatásossága erősen vitatott maradt.

Alakult rengeteg bizottság és tanács, melyek közül szinte egyik sem hozott látványos eredményeket. Több - például a korrupciót megelőző - fel is oszlatta magát.

Medgyessy Péter 2004-ben három közjogi javaslattal rukkolt elő, de a meghirdetett ötletekből nem lett semmi. A kisebb parlamentről, a közvetlen köztársaságielnök-választásról és a parlamenti pártok közös EP-listájáról szóló javaslatai rövid ideig sokat foglalkoztatták a sajtót, de egyik ötlet sem került a megvalósítás közelébe sem.

Medgyessy kampányol

A kormány és a jegybank közti egyet nem értés 2003-ban több, a forint elleni spekulációs támadáshoz vezetett. Bár az igazi vészhelyzeteket többé kevésbé sikeresen kezelték. A folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya miatt több megszorító intézkedést is hozott a kormány, ezek között nagy visszatetszést keltett az államilag támogatott lakáshitelek jelentős csökkentése.

A Medgyessy-kormány egyik legfontosabb eredménye az ország belépése az Európai Unióba. A tárgyalások azonban már jórészt lezárultak az Orbán-kormány idején, inkább csak a formaságok maradtak Medgyessy Péter kabinetjére. A kormány legfontosabb feladata az EU-val kapcsolatos népszavazás lebonyolítása volt. 2003 áprilisában a szavazók nagy többsége igennel voksolt, de a rendkívül alacsony részvételért az ellenzék az erőtlen kormányzati kampányt hibáztatta.

A Medgyessy-kormány igyekezett látványos külpolitikát folytatni. A miniszterelnök kétéves működése alatt találkozott az amerikai, az orosz, az indiai és a kínai államfőkkel is. A kormánynak sikerült elfogadtatnia a státustörvényt is a szomszédos államokkal, de sok határon túli magyar politikus szerint annyira átdolgozott formában, hogy szinte alig maradt értelme a sokat vitatott jogszabálynak.